Mikor és hogyan indulhat meg az ukrán ellentámadás? Olyan megosztott az orosz hadsereg és társadalom, mint ahogy Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér nyilatkozatai sejtetik? Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatóját kérdeztük Világrend című podcast-műsorunkban.
Kedden dróntámadás érte Moszkvát, nyugati szakértők szerint is az ukránok követhették el, Ukrajna azonban az állítja, nem felelős az akcióért. „Ukrajnában gyártott drónokból kellene roncsdarabokat bemutatni, hogy azt mondhassuk, egyértelmű ukrán támadás volt” – utalt a felelősség kérdésére Somkuti Bálint, hozzátéve, hogy ilyen esetekben azért mindig arra kell keresni a választ, hogy „qui prodest”, vagyis „kinek az érdeke?”
A másik érv, hogy ukránok állhatnak a dróntámadás mögött, az az, hogy
„az ukrán társadalom ki van éhezve a katonai sikerre”.
A biztonságpolitikai szakértő szerint ezeknek a „terrorbombázásoknak” pszichológiai céljuk van, az emberek megfélemlítése, ugyanakkor hatásuk általában éppen az ellenkezőjét váltja ki. Abban az esetben azonban, ha rendszeressé válnak a támadások, infrastrukturális és emberi veszteségekkel járnak, fordulhat a kocka, és valódi megfélemlítő erejük lehet.
„Nem gondolom, hogy olyan belső mozgolódás indult volna Oroszországban, amely ilyen típusú támadásokhoz vezet” – reflektált azokra a felvetésekre, miszerint elégedetlen orosz szabotőrök hajthatták végre ezt a dróntámadást. Somkuti szerint a részleges sorozás tavalyi meghirdetésekor
A fronton pedig nem történt olyan átrendeződés, amely az általános sorozás meghirdetését igényelné, vagyis az orosz társadalom nem érzi rosszabbnak, fenyegetettebbnek a helyzetét, mint fél évvel ezelőtt, így a Putyin-rendszer stabilitása sincs közvetlen politikai veszélyben.
„Én arra számítok, hogy a napokban, hetekben meg fog indulni Zaporizzsjánál a támadás, és utána nem sokkal Bahmutnál is” – értékelt az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója az ukrán ellentámadással kapcsolatban, ezelőtt pedig az ukránok vélhetően maximális hatékonysággal igyekeznek majd pusztítani az orosz utánpótlási és háttér-támpontokat, raktárakat.
Ugyanakkor a Nyugat nem akar és nem is tud annyi nehéztechnikát biztosítani Ukrajna számára, amely egy komoly támadáshoz szükséges lenne, és a jelek szerint az ukrán légvédelem is küszködik. A tavaly nyáron alkalmazott ukrán támadási harcmodor, amely könnyű járműveket és gyorsan mozgatható csapatokat jelentett, nem lesz elegendő a jól kiépített orosz védvonalak ellen.
„Több olyan videó is felkerült különböző csatornákra, ahol ukrán SZ-300-as rakétarendszernek vagy elemeinek a megsemmisítése látható” – folytatta a biztonságpolitikai szakértő azzal kapcsolatban, hogy az oroszok taktikája az, hogy
Somkuti Bálint arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán vezetésnek szükséges felmutatnia, hogy a kapott nyugati hadászati eszközök tökéletesen működnek, azonban ez korántsem igaz, mivel a világon nincsenek 100 százalékosan működő rendszerek. Kifejtette azt is, hogy nemcsak a NATO-nak van komoly felderítési képessége, Kínának az Egyesült Államokat megközelítő kapacitású műholdjai vannak a világűrben, és nem elképzelhetetlen, hogy a kínai vezetés megosztja katonai felderítési adatait az oroszokkal.
„Az Északi Áramlat megrongálója a mai napig ismeretlen, új dimenziót hozott a hadviselésben” – mondta el a biztonságpolitikai szakértő azzal kapcsolatban, hogy létfontosságú infrastruktúrákat veszélyeztetnek az új hadviselési módszerek.
„Olyan területekre is kiterjedhet ez a háború, amely alapjaiban rengetheti meg a világunkat” – tette hozzá.
A Nyugatnak – Ukrajna feltétlen támogatása mellett – el kellene gondolkodnia azon is, mi lesz, ha a háború menete nem a legjobb forgatókönyv szerint alakul: „mi van, ha a Lengyelországot ellátó, szintén a Balti- tengeren futó vezeték sérül meg ismeretlen körülmények között?”, vagy diverzáns alakulatok, például oroszok ltal pénzelt iszlamista egysége kezdenek akciózni európai területek, és így tovább.
Somkuti Bálint figyelmeztetett: ez már a „negyedik generációs” hadviselés, amelyben megszűntek a tabuk és a határok, ngo-kat használnak titkosszolgálati módszerekkel, gazdasági eszközöket vetnek be biztonságpolitikai célokból, a médiát a lélektani hadviselés eszközévé teszik.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője a napokban interjút adott, melyben elmondta, a háborút az oroszok is elveszíthetik, valamint felvetette, hogy a művelet célja Ukrajna demilitarizálása volt, de ezzel ellentétben csak militarizálták azt. Somkuti Bálint meglátása szerint Prigozsin szerepét nem szabad túlértékelni, „ő az a típusú ember, aki közvetlenül Putyinnak köszönheti azt, amit elért”, az orosz elnök belső köréhez tartozik, így őt az orosz vezetés egyfajta feszültséglevezető csatornaként használja.
„Sokkal inkább úgy látom őt mint egy agresszív Hofi Gézát”,
nem jelenthetne ki ilyen markáns véleményt, ha nem engedélyezné azt az orosz elnök – tette hozzá.
Ezzel együtt az orosz hadseregnek sikereket kell felmutatnia, ezt várja tőle az orosz vezetés. A Kreml pedig arra törekszik, hogy a feszültségeket keretek között tartsa, az orosz társadalom egységét megőrizze a háború idején is – zárta szavait a biztonságpolitikai szakértő.
--
A Világrend adásának vendége Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Szakértők vizsgálják a megsérült lakóépületet a feltételezett ukrán dróntámadást követően Moszkvában 2023. május 30-án (forrás: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)
Dobsa István a Mandinernek arról beszélt: Kárpátalja gazdasága különösen érzékenyen reagálna arra, ha megszüntetnék a stratégiai jelentőségű cégek dolgozóinak hadkötelezettség alóli mentességét.
A védelmi tárca kiemelte, hogy a támadás válasz volt az Oroszország területén elkövetett ukrán „terrortámadásokra”.
Komoly kihívás elé állíthatják az ukrán légvédelmet.
A miniszterelnök és az EU vezetése is a magyar kisebbségi jogok fontosságáról beszél, ám eddig a kárpátaljai magyarságot senki sem kereste meg hivatalosan.
Korábban úgy tűnt az oroszok nem akarnak tárgyalóasztalhoz ülni.
A lap nagyon pozitív jelnek tekinti Ukrajna uniós csatalkozásával kapcsolatban azt, hogy az új magyar kormány kedden az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről fog tárgyalni az ukránokkal.
Nem ilyen búcsút képzelt el magának…
A sokszor „feljelentőemberként” emlegetett Tényi bejelentése mentén ismeretlen elkövető ellen nyomoz a hatóság.
