Katonai konfliktusba torkollhat-e a nagyhatalmak gazdasági, politikai versengése? Mik Kína geopolitikai ambíciói, és azok elérésére milyen eszközöket vethet be? A volt pekingi nagykövetet, a PPKE docensét kérdeztük podcast-műsorunkban.
***
A G7 csoport, a világ GDP-jének egyharmadát kitevő fejlett ipari államok hirosimai csúcstalálkozójukon Kínát a nemzetközi rendre veszélyt jelentő elsőrendű fenyegetésnek nevezték meg. A zárónyilatkozatukban azt írták: „ellenzik a status quo egyoldalú, erőszakkal vagy kényszerítéssel történő felrúgását”, „területek státuszának megváltoztatását, elfoglalását”. A G7 egyértelműen beleállt a Kínával való gazdasági, politikai, és – sejtetve – egy esetleges katonai jellegű konfrontációba.
Világrend című podcastunkban Magyarország volt pekingi nagykövete elmondta: a NATO Oroszországot is el akarta ijeszteni, a Kreml mégis belevágott az ukrajnai háborúba, és hasonlóképpen Kína sem tántorítható el érdekeinek érvényesítésétől, fő érdeke pedig a tengeri kijáratok megszerzése, egyrészt kereskedelmi-gazdasági, másrészt biztonságpolitikai okokból.
Kína megvédi befolyási övezetét a csendes-óceáni térségben, elsősorban gazdasági eszközökkel befolyást épít, és nem fogadja el a nyugati ajánlatot, miszerint „továbbra is ti szállítsátok nekünk az összes plüss mackót, de mi akarjuk uralni a ti növekedésetek feltételeit” – fogalmazott Kusai Sándor, hozzátéve: Kínában óriási összegeket fektetnek be a saját technológia fejlesztésébe, a technológiai szuverenitás megteremtésébe.
Pekingnek egy nagyobb geopolitikai ambíciója is van, „magát azt a rendszert kívánja megszüntetni, hogy legyen egy hegemón hatalom”, „Ma egy elsőrangú globális nagyhatalom van, az Egyesült Államok. A kínai tervek szerint kettő lesz” – magyarázta a Kína-szakértő. Kusai Sándor szerint ez egy új hidegháború, amely jelenleg elsősorban gazdasági, pénzügyi, propaganda-, kulturális eszközökkel folyik, de „előfordulhat, hogy kirobban egy katonai konfliktus; gyakorlatilag bármikor kirobbanhat, amikor vagy a kínai, vagy az amerikai vezetés úgy dönt, hogy ezt a geopolitikai küzdelmet bármi áron döntésre kell vinni”.
Ebben a hatalmi kötélhúzásban az Egyesült Államok számára Japán jelenti azt a kiegészítő erőforrást, amely lehetővé teheti a vetélkedés eldöntését, ennek tükörképe, ellenpólusa a kínai-orosz együttműködés.
A műsor vendége: Kusai Sándor volt pekingi nagykövet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Peking erőteljes ellenlépéseket ígért, miután az Egyesült Államok új fegyvereladásokat hagyott jóvá Tajvannak.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
