Mit érhet el a tavaszi ellentámadással Ukrajna? – Resperger István a Mandineren

A Mandiner Világrend podcast adásának vendége Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője volt.

A biztonságpolitikai szakértők és a média, de maga az ukrán hadsereg is ukrán ellentámadást prognosztizál régóta a tavaszi hónapokra. Egy hete Herszon városánál ukrán egységek átkeltek a Dnyeper folyón, sokan ezt az offenzíva nyitóeseményének látták. „Azt gondolom, hogy az átkelés a folyón egy különleges katonai műveletnek része volt, de nem ebből az irányból fog megindulni az ellentámadás” – kezdte Resperger István.

A katonapolitikai elemző úgy vélte,

és nyolc-tíz nap alatt be is törhetnek az orosz arcvonal mögé. Ugyanakkor kockázat, hogy a Donbasz és a Krím felől is „zsákba” kerülhetnek.

Több elterelő hadművelet is indulhat ezzel együtt, például Luhanszk városánál vagy északon is, de nehéz harcok lesznek, mert az oroszok több védvonalat is kiépítettek, a „védelmi rendszerek között vannak harckocsi árkok, valamint ezek mögött aknamezők”.

Milyen lehet az ellentámadás?

Resperger István elmondta: komoly harcászati előkészületek előznek meg egy ilyen katonai akciót, „a hetven kilométeres hatótávolságú HIMARS sorozatvetők pusztítani fogják az orosz lőszerlerakatokat és vezetési pontokat”, légicsapásokat is mérnek az orosz csapatokra, a különleges műveleti erők negyven-hatvan kilométeres mélységben bent lesznek az orosz részeken, és főleg Melitopol környékén készítenek majd elő különböző rajtaütéseket.

Meglepetésszerű támadást indítani nehéz lesz, hiszen az oroszok a műholdas és drónos katonai megfigyelő rendszereikkel folyamatosan figyelik az ukrán csapatmozgásokat.

Az ukrán cél az Azovi-tenger elérése lenne, hiszen Melitopol elfoglalásával

Azonban az ellentámadás keretében több kisebb katonai csapás várható több frontvonalon, ezek állnak majd össze egy fő támadási pontba.

Resperger rámutatott, hogy az oroszok számára a Krím rendkívüli stratégiai fontosságú terület,  ezért ott már négy védelmi vonalat is kiépítettek.

Kinek mi kedvez?

Az elhúzódó háború a mennyiségi fölényben lévő oroszoknak kedvez, az ukránoknak pedig a meglepetésszerű, gyors támadásokkal van esélyük, ezen a téren jobbak az oroszoknál. Ugyanakkor egyre nő a Nyugat nyomása Ukrajnán, hogy katonai eredményeket mutasson fel. A Nyugat katonai tartalékai ugyanis végesek, a nyugati közvélemény már belefáradt a háborúba, ezért

Nyugatról érkezett kilencszáz harckocsi, az ukránok megkapták a kiképzést a Leopard 2-es és a brit Challenger harckocsikra, a tavaszi szárazabb idő eljövetelével a talajviszonyok is megfelelőek már a szárazföldi támadások megkezdésére, ezért a szakértő május közepére valószínűsíti az ukrán ellentámadás kibontakozását.

Mint Resperger István fogalmazott, az ukrán haderő anyagi erőforrások szűkében van, a légvédelmi eszközeik száma korlátozott, az ellentámadás közben könnyen kifogyhatnak a szükséges munícióból.

 „A negyvenezer fős csapásmérő erővel, amelyet létrehoztak, hadműveleti sikert lehet elérni” – értékelte az ukrán ellentámadás kilátásait, majd hozzátette: az ukránok eljuthatnak egészen az Azovi-tengerig, ebben az esetben a Krím-félszigeten és Herszon terület déli részén állomásozó orosz hadsereg ellátását már csak délről, a Kercsi hídon át lehetne biztosítani, a Krímet azonban könnyen érhet a közeljövőben további ukrán dróntámadás.

A tűzszünet elkerülhetetlensége

az oroszok a Wagner csoporttal és a légi deszanttal folytatják ezt a felőrlő műveletet, amely nekik kedvez; az ukránoknak pedig van egy lehetőségük ezzel a hadtestnyi erővel egy nagyobb területet visszaszerezni, viszont utána ténylegesen nincs már szállítás” – hívta fel a figyelmet a képességek határaira a Világrend című műsorunk vendége.

Arra a kérdésre, hogy a tavaszi hadművelet vajon meg tudja-e ismételni a tavaly őszi ukrán ellentámadás sikerét, amikor az ukrán erők az oroszok által megszállt ukrajnai területek 40 százalékát vissza tudták foglalni, Resperger István így felelt: „Ha tárgyalóasztalhoz szeretnének ülni, akkor jelentős sikereket kell felmutatni. Én 20 százaléknál többet nem látok ebben az offenzívában, főleg a légvédelem, az elégtelen ukrán légierő és a kevés nyugati technika miatt”.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője úgy vélte,

a donbaszi területet a harcokban teljesen szétlőtték, ugyanakkor a frontvonalak várható megmerevedése miatt megnő majd annak esélye, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek. „Előbb-utóbb a Nyugat rá fogja kényszeríteni Ukrajnát, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek”, hogy tűzszüneti egyezséget kössenek Oroszországgal – tette hozzá.  

Ezzel együtt a háború „az oroszoknak sem siker, hiszen a hadsereg nimbusza megtört, az oroszok stratégiai célkitűzéseiket elveszítették”, ugyanakkor ezzel „Ukrajna hosszútávú stratégiáját, az euroatlanti integrációt, a NATO-csatlakozást fékezni tudják” – magyarázta a szakértő Világrend című műsorunkban.

A beszélgetést itt nézhetik meg:

Nyitókép: Ukrán katona pihen Bahmut közelében a harcok szünetében 2023. április 28-án  (forrás: Diego Herrera Carcedo / Anadolu Agency via AFP)