Mik voltak az Erdogan-rendszer fundamentumai, milyen politikákon, társadalmi bázison nyugodott a hatalma? És milyen hibák, körülmények játszottak közre a népszerűség-vesztésében? Törökország geopolitikai helyzetét és a választások előtti török belpolitika legégetőbb ügyeit elemeztük műsorunkban.
***
Recep Tayyip Erdogan két évtizede van hatalmon kormány-, illetve államfőként, a rezsim megszilárdulását véglegessé tette, hogy a 2017-es referendum eredményeképpen bevezették az elnöki rendszert.
Két hónap múlva, május 14-én parlamenti és elnökválasztást rendeznek Törökországban, és az előrejelzések az ellenzék győzelmét valószínűsítik. Ennek konkrét okai vannak. A Világrend adásának vendége szerint a gazdasági kormányzás elégtelensége, a februári földrengés okozta katasztrófahelyzet szervezetlen hatósági kezelése, a kurd kérdés rendezetlensége, a török külpolitika iránytévesztése és a rendszer autoriter jellege miatt vesztett társadalmi támogatottságából a török elnök és a kormánypárt.
Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője szerint Törökországnak nagy esélye volt a Közel-Kelet egyik vezető hatalmává válni, de elhibázott politikái miatt elszigetelődött a régióban, a keleti szövetségi rendszerek nélküle formálódnak, és a nyugati védelmi szövetségben, a NATO-ban is konfliktusai vannak.
A török szakértő úgy vélte, Erdogannak több cikluson átívelő kormányzása alatt lehetősége volt egy megreformált és a nyugati hagyományokhoz alkalmazkodó rendszer létrehozására, a társadalmi béke megteremtésére, de ez nem sikerült. A választások előtti felmérések is jelzik, hogy a török társadalom többsége jogbiztonságot, stabil intézményrendszert és független igazságszolgáltatást szeretne Törökországban.
Az ellenzéki győzelem azt jelentheti, hogy a parlament jogköreinek növelésével létrejöhet egy átmenet az elnöki rendszerből a parlamenti demokrácia irányába, egy új, demokratikus rendszer alapjait lehetne lerakni a következő kormányzati ciklusban.
„Minden, amit tudni akartál Törökországról, de sosem merted megkérdezni”.
A műsor vendége: Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
A nyugati vezetők a béke helyett a nyomásgyakorlásban látják a megoldást, miközben Ukrajna városai ismét sötétbe borulnak az orosz légicsapások után.
A katonák gyakorlólövedékeire éles lőszerrel válaszoltak a rendőrök.
Mark Rutte szerint jól sikerült a találkozó az amerikai és az ukrán elnök között, ami az amerikai lapok szerint ordibálós vitává fajult.
Pierre Schill szerint a cél, hogy a többi ország rettegjen a francia hadsereg erejétől.
Mások már az Európai Unióból is kitennék Magyarországot.
A politikai elemző reagált a hírre, hogy november 4-ig meghosszabbították a Tisza nemzeti konzultációját.
Kvízest Csutival, közéleti beszélgetés Kocsis Mátéval, zene Pataky Attilával.
