Mik voltak az Erdogan-rendszer fundamentumai, milyen politikákon, társadalmi bázison nyugodott a hatalma? És milyen hibák, körülmények játszottak közre a népszerűség-vesztésében? Törökország geopolitikai helyzetét és a választások előtti török belpolitika legégetőbb ügyeit elemeztük műsorunkban.
***
Recep Tayyip Erdogan két évtizede van hatalmon kormány-, illetve államfőként, a rezsim megszilárdulását véglegessé tette, hogy a 2017-es referendum eredményeképpen bevezették az elnöki rendszert.
Két hónap múlva, május 14-én parlamenti és elnökválasztást rendeznek Törökországban, és az előrejelzések az ellenzék győzelmét valószínűsítik. Ennek konkrét okai vannak. A Világrend adásának vendége szerint a gazdasági kormányzás elégtelensége, a februári földrengés okozta katasztrófahelyzet szervezetlen hatósági kezelése, a kurd kérdés rendezetlensége, a török külpolitika iránytévesztése és a rendszer autoriter jellege miatt vesztett társadalmi támogatottságából a török elnök és a kormánypárt.
Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője szerint Törökországnak nagy esélye volt a Közel-Kelet egyik vezető hatalmává válni, de elhibázott politikái miatt elszigetelődött a régióban, a keleti szövetségi rendszerek nélküle formálódnak, és a nyugati védelmi szövetségben, a NATO-ban is konfliktusai vannak.
A török szakértő úgy vélte, Erdogannak több cikluson átívelő kormányzása alatt lehetősége volt egy megreformált és a nyugati hagyományokhoz alkalmazkodó rendszer létrehozására, a társadalmi béke megteremtésére, de ez nem sikerült. A választások előtti felmérések is jelzik, hogy a török társadalom többsége jogbiztonságot, stabil intézményrendszert és független igazságszolgáltatást szeretne Törökországban.
Az ellenzéki győzelem azt jelentheti, hogy a parlament jogköreinek növelésével létrejöhet egy átmenet az elnöki rendszerből a parlamenti demokrácia irányába, egy új, demokratikus rendszer alapjait lehetne lerakni a következő kormányzati ciklusban.
„Minden, amit tudni akartál Törökországról, de sosem merted megkérdezni”.
A műsor vendége: Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Hozta-e a várakozásokat a 20 éves uniós tagság? Mikor kezdődött a belpolitikai viták exportja Brüsszelbe, és milyen okokból romlott meg a kapcsolat Magyarország és az EU között? A magyar külpolitika két korábbi formálóját kérdeztük podcast-műsorunkban.
Kis-Benedek József tartja, a NATO és Oroszország is tisztában van vele, hogy egy atomháborúnak csak vesztesei lehetnek.
Somkuti Bálint szerint Stoltenberg hiába ígér Ukrajnának új fegyvereket, „egyszerűen nincs mit szállítani”.
A kormányfő szerint békét kell teremteni, és mivel a Nyugat finanszírozza, nekik kell tenniük a befejezéséért is.
Az ukrán elnök a háború egyik okának azt tartja, hogy „Ukrajna előtte nem lett a NATO tagja”.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója arról is beszélt, hogy „a baloldal elvenné a magyarok pénzét”.
A sorosista poitológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
Az Egyiptommal határos Rafah ellen készülődő izraeli támadás óta feszült a két ország viszonya.
