Új légvédelmi rendszer lesz, korszerű harcjárművek érkeznek, az ellátásbiztonságot a magyar fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-gyártás fogja biztosítani. Mire terjed ki a védelmi innováció? Milyen harci eszközöket, új technológiákat honosítanak meg a hadseregnél? A miniszteri biztos beszélt a haderőreformról a Mandiner Világrend adásában.
***
A 2017-ben elindult haderőfejlesztési program keretében a legmodernebb harceszközök beszerzése zajlik, az összeszerelő- és gyártóüzemek létesítésével felfutóban a védelmi ipar, a következő években a honvédség az innovációra teszi majd a hangsúly, hogy a fejlesztések eredményeként létrejöjjön egy modern, digitalizált haderő.
Az ukrajnai háború tapasztalatai a honvédelmi tárcát a program finomhangolására, a tapasztalatok beépítésére ösztönözték, a védelmi szektor kutatásait, fejlesztéseit a tevékenységét a jövő év elején elkezdő Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) fogja majd össze, a külföldi tapasztalatokat, a civil szféra technológiai ötleteit fogják becsatornázni az új védelmi képességek kialakításához.
Milyen lesz a közeljövő magyar hadserege?
A Mandiner Világrend vendége Porkoláb Imre dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium innovációért felelős miniszteri biztosa volt.
Az adás itt tekinthető meg:
***
A 2017-ben elindult haderőfejlesztési program keretében elindult a magyar hadsereg modernizációja, a legmodernebb harceszközök beszerzése, az összeszerelő- és gyártóüzemek Magyarországra hozatalával lendületet vesz a védelmi ipar is, de a következő lépés az innováció lesz, ugyanis
– kezdte a beszélgetést a védelmi innovációért felelős miniszteri biztos.
Porkoláb Imre – aki 2018-ban érkezett haza az Egyesült Államokból, és Maróth Gáspár helyetteseként foglalkozott kutatásfejlesztéssel, védelmi innovációval – úgy vélekedett: az elmúlt években a védelmi beszerzésekkel megtörtént az alapok lerakása, és a kormány párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetett az innovációra, kezdetben főleg annak civil oldalára. Ennek a védelmi aspektusát a honvédség részéről a Modernizációs Intézet végezte; hadmérnökök dolgoznak ott, az ő feladatuk kitalálni, milyen fejlesztések szükségesek, és ezeket meg is próbálják valóra váltani.
A tíz évre tervezett haderőfejlesztési program 2026-ban fut ki, de a honvédelmi tervezések mindig tíz éves távlatban történnek, így a távolabbi jövő modellezése most is zajlik – hangsúlyozta a dandártábornok. Mint ismert, a NATO-vállalás szerint
de a háborús fenyegetés miatt több tagállam a közeljövőben még ennél is többet fog a védelmi szektorra fordítani. „Sokan nem tudják, de ennek a 20 százalékát fejlesztésre kell fordítani, emiatt van az, hogy a korszerűtlen hadfelszerelések lecserélése meg tudott indulni” – közölte Porkoláb Imre, hozzátéve, hogy a tárcánál nagy erővel zajlik a haderőfejlesztés továbbgondolása, az ukrajnai háború katonai következtetéseit beledolgozzák a készülő fejlesztési tervekbe.
Porkoláb Imre
Porkoláb Imre négy évig dolgozott a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokságon, ez a szervezet foglalkozik a jövőben várható problémák modellezésével, illetve tervezi meg az erre válaszként szükséges képességeket. A miniszteri biztos elmondta, azokban az években már javában tartott ott egy jövőkutató munka, amely „már túlmutatott a katonai kereteken, globálisan vizsgáltuk a folyamatokat”. Felidézte egy másik benyomását is: a Pentagonban a NATO stratégiai parancsnokának képviselője volt három évig, abban az időben Ashton B. Carter volt az amerikai védelmi miniszter, akinek utasítására az amerikai védelmi büdzsében 72 milliárd dollárt költöttek kutatás-fejlesztésre. Rájöttek, hogy a Szilícium-völgybeli start-up vállalkozások ötleteit be lehet csatlakoztatni, ugyanis
A korábbi trend az volt, hogy a katonai szektor fejlesztéseit ültették át fáziskéséssel a civil szférába – a hadsereg például kifejlesztette a GPS-technológiát, tíz év után pedig lebutított változatai megjelentek a polgári hasznosításban is. Ma viszont az a trend, hogy kisvállalatok is képesek váratlan felfedezéseikkel komplett iparágakat felbolygatni, ezért nagy figyelem irányul rájuk. „Például az autonóm önvezető rendszerek fejlesztése – akár a földön, akár a levegőben (dróntechnika) – egy nagyon érdekes terület, a mezőgazdasági szektorban fejlesztik ezeket, de a védelmi szektorban is lehet hasznosítani” – hozta a példát a miniszter biztos.
A védelmi szektorban hasznosítható innovációkat a jövőben egy központi szerv, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) fogja összefogni. Porkoláb Imre lesz a szervezet vezetője, a kutatóintézet több területtel fog foglalkozni: trendfigyeléssel (vizsgálni fogják, mik azok a technológiák, amelyek a következő években beérnek annyira, hogy érdemes lesz velük foglalkozni), inkubációval (együttműködnek majd egyetemekkel, kutatóintézetekkel, meghatározzák a legfontosabb fejlesztési területeket, és
cégek segítésével (megszervezik a technológiák, felszerelések gyártását, segítik a magyar cégek exporttevékenységét a nemzetközi pályázatokon).
A NATO létrehozott egy olyan ernyőszervezetet is, amely összefogja a katonai szövetség tagállamaiban kialakított innovációs ökoszisztémákat, és ezzel segít összhangba hozni és felpörgetni a különböző innovációs fejlesztéseket. A DIANA-hálózat igazgatótanács alelnöke lett Porkoláb Imre, ezzel Magyarország ott lesz a védelmi szervezet innovációs vérkeringésében. A testület feladata az, hogy a NATO felső vezetésével és a Diana-program operatív igazgatójával tartsa a kapcsolatot, illetve meghatározza a stratégiai irányokat.
„A legfontosabb terület a digitalizáció” – hívta fel a figyelmet a dandártábornok. Egyrészt a katonák kognitív fejlesztése, technikai tudásának szélesítése, hiszen a háborúk egyre komolyabb műszaki felszerelésekkel zajlanak;
Másrészt fontos a jármű-digitalizáció: a legkorszerűbb harci eszközök érkeznek Magyarországra, de erre rá kell fejleszteni, mert négy-öt év múlva már nem biztos, hogy nem haladja meg őket a kor, illetve a jelenlegi eszközöket össze kell kötni egymással, az új technológiákat integrálni kell a meglévő rendszerbe.
Harmadrészt pedig kiemelkedő jelentősége van a kibervédelemnek és az űrképesség fejlesztésének, vagyis a műholdas megfigyelésnek, a kommunikációs képességnek, illetve az adatfeldolgozásnak és adatelemzésnek.
A kibervédelmi, információs és űrképességnek óriási szerepe van a decentralizált végrehajtáson alapuló hadviselés működtetésében – erre példát éppen az ukrajnai háború ad: az oroszok elsősorban a vezetési központokat pusztították az ukránoknál, azok mégis képesek voltak decentralizáltan tovább folytatni a műveleteket, elosztani az információt az alegység-parancsnokokhoz.
„A jövő haderejénél a kisebb alegységekre helyeződik a hangsúly, ezek önállóan is képesek a műveleteket végrehajtani,
nagyobb csapásmérő képességgel fognak rendelkezni, és az ember-gép kapcsolat is egyre fontosabb lesz” – vélekedett Porkoláb Imre.
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy az ukrajnai háború miben változtatott a magyar fejlesztések irányain, a HM miniszteri biztosa elmondta:
a hagyományos tüzérségi eszközökön kívül pedig megjelentek a különböző dróntechnológiák, a kamikaze drónok, és a páncéltörő képesség terén óriási változást hoztak.
„A légvédelmi rendszerekre óriási szükség van, egyfajta Vaskupolát építünk Magyarországon” – folytatta Porkoláb Imre, hozzátéve, hogy a hazai fegyvergyártás, illetve majd a hazai lőszer- és robbanóanyag-gyártás ellátásbiztonságot fog teremteni Magyarország számára, a harcjárművek terén pedig minőségi ugrást jelent a Lynx harcjárművek technológiája. „Olyan átülni egy T-72-esből egy Leopard 2 A7-be vagy egy Lynxbe, mintha a harminc éves Moszkvicsomból átülnék abba a Teslába, amelyet Elon Musk még meg sem tervezett” – fogalmazott a dandártábornok a Mandiner Világrend adásában.
Porkoláb Imre egyetértett a volt honvédelmi miniszter Benkő Tibor két évvel ezelőtti prognózisával, miszerint a modern magyar hadsereg 2026-28-ra létrejöhet. Mint a miniszteri biztos megjegyezte:
a NATO hadseregeivel való együttműködésben, de a nemzeti szuverenitás védelme elsődlegesen az adott állam kötelessége, ezért elodázhatatlanul ütőképes haderőt kell építenie Magyarországnak is.
--
Nyitókép: Lynx KF41 harcjármű az átadási ünnepségen a budapesti Petőfi Sándor Laktanyában október 15-én – forrás: MTI
Az egykori orosz elnökre a nyugati elemzők korábban úgy tekintettek, mint aki mérsékeltebb Putyinnál, azonban az ukrán háború kitörése óta Medvegyev elképesztő nyilatkozatokat tett.
Hatvan ukrán katona vesztette életét az összecsapásban.
Moszkva azt állítja, hogy szombaton hat ukrajnai frontszakasz közül ötön volt képes előrenyomulni.
Most azt a tizenöt mérföldkövet idézzük fel, amelyek alapvetően befolyásolták a történéseket.
Aknavetőt is kapnak a Hiúzok.
A szakértő úgy látja, a három legnagyobb hatalom vezetője letárgyalhatná a világ sorsát.
A hazánkkal szemben ellenséges LIBE-képviselők ismét elmondták a kötelezőt a magyar jogállamiságról.
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy „Brüsszel és a Tisza Párt támogatja Ukrajna gyorsított uniós tagságát, és ennek az árát velünk fizettetnék meg”.
