Korabeli propagandafelvétel Magyarország német megszállásáról

Filmfelvétel került a Mandiner birtokába Magyarország német megszállásáról, ami éppen 75 éve, 1944. március 19-én történt.

A felvétel egy korabeli portugál filmhíradóból származik, és úgy mutatja be a német megszállást, mintha a német csapatok egyszerűen megsegíteni érkeztek volna hazánkat a Szovjetunióval szemben. A propagandisztikus hangvétel oka lehetett, hogy bár Portugália nem vett részt a második világháborúban, ám az ország Salazar-féle vezetése konzervatív-autoriter, antikommunista rendszert működtetett.

A film szövege így szól: 

„Jó szándékkal és együttérzéssel érkeznek német csapatok Magyarországra, hogy megsegítsék a magyar nemzetet a bolsevizmus elleni harcban! Az út Budapestre… Kastélyok a Duna felett Budapesten”. 

Az archív filmanyagot először a hazai nyilvánosság elé táró történész, a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének kutatója – és egyben portálunk publicistája –, Veszprémy László Bernát szerint

mint ahogyan a szovjet csapatok is leforgatták a Steinmetz Miklós hadikövet meggyilkolásának propagandafilmjét is Budapest ostroma alatt.

Ennek oka, hogy a németek hajnalban, egy esős napon szállták meg Budapestet, azonban a felvételeken láthatóan tömegek vannak az utcákon fényes nappal. Ráadásul a megszállás napjától április 13-áig gyülekezési tilalom volt érvényben. A felvételen látható még, hogy egy magyar rendőr kedélyesen beszélget egy német katonával, ám ilyen korán még nem érkeztek egyértelmű utasítások a rendőrséghez a németekkel való barátságos viszonyra. Szintúgy kevéssé tűnik valószínűnek, hogy a megszállás pillanataiban ilyen filmet forgattak, hiszen a német csapatok alapvetően ellenállásra számítottak, mint ahogyan az sporadikusan ki is alakult például Újvidéken, Sopronban, Győrött, Székesfehérváron, Budaörsön, Pápán és a budai várban.

A felvételen azonosíthatók Sd.Kfz. 251/7 utász lövészpáncélosok, StuG. III rohamlövegek, illetve a „Puma” Sd.Kfz. 234/2, ami egy nyolckerekű nehéz felderítő páncélgépkocsi volt. Mivel a felvételek március 15-i jelzettel érkeztek Portugáliába, ezért feltételezhető, hogy a felvétel néhány nappal a német megszállást követően készült. A helyszínt tekintve meglehetősen biztosak lehetünk abban, hogy az utcai jelenetek esetében a stáb nem egy külföldön forgatott helyszínt „adott el” Magyarországként, erre utalnak a kimerevített filmkockákon olvasható magyar boltfeliratok és korabeli plakátok.

Veszprémy szerint

A korabeli visszaemlékezések azonban nagyon vegyes képet mutatnak ilyen téren, és számos korabeli német jelentés is a lakosság részéről való hűvös fogadtatásról számolt be.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a korabeli magyar állam közigazgatásának döntő többsége nem választotta volna a kollaborációt, ám fájdalmas tény, hogy máig a náci propaganda által kiötlött kép él sokakban a magyar civil lakosság milliós tömegeiről.

Veszprémy első könyve, mely a magyar közigazgatás kollaborációjával fog foglalkozni a német megszállás alatt, idén kerül nyomtatásba Gyilkos irodák: a magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt címmel.