Orbán Balázs esete jól mutatja: az értelmiségi elit végül tudományos alapon tudott dönteni
Nézze meg az ELTE rektorát, a legnagyobb és a legrégebbi egyetemünk most bizonyította, képes igazságot szolgáltatni.
A tíz éve úton levő Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége sikerrel landolt a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől.
Sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől. A projekt az Európai Űrügynökség keretein belül valósult meg. A Rosetta 2004. március 2-án indult útjára a Földről, tíz év után, 2014 augusztusában érkezett az üstököshöz, majd november 12-én a Philae nevű leszállóegysége az égitest felszínén landolt.
A Rosetta évtizedes misszióján mintegy kétezer ember dolgozott eddig.
A fenti videón megnézhetik, nagyjából mi történik a projekt keretében, a Földtől 500 millió kilométerre.
A tíz leszálló műszer, tizenegy tudományos műszer tervezéséhez, fejlesztéséhez, valamint megépítéséhez magyar szakértők is hozzájárultak:
KFKI RMKI és SGF Kft: a Philae leszállóegység hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépének fejlesztése.
KFKI RMKI: öt különböző mérőberendezést tartalmazó plazma-mérőrendszer fejlesztésében való részvétel, amely a Rosetta orbiter műszere.
KFKI AEKI: a Philae leszállóegység két tudományos műszer tervezése és elkészítése.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: a Philae leszállóegység fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer tervezése.