Berlinben a két fal közötti terület a nyulak felségterülete volt. A kettős fal olyan volt, mintha nekik épült volna, tökéletes biztonságot és kényelmet nyújtott. Elzártak voltak, de boldogok.
1945-ben nem volt elég élelem a lerombolt Berlinben, ezért a berliniek a Potsdamer Platzon veteményeseket kezdtek kialakítani. Ekkor jelentek meg a nyulak a városban, azonban sikerült őket valamelyest távol tartani a veteményestől. 1961-ben azonban a nyulak mezejét is körbevette a szögesdrót, és hamarosan visszakerültek a már jól ismert térre. Az állatok olyan gyorsan szaporodtak, hogy néhány év alatt benépesítették a két fal közötti 120 kilométeres szakaszt.
A nyulak számára tökéletes élőhely volt a két fal közötti tér. Zöld pázsit volt, amit nekik vetetettek és ami védve volt a ragadozóktól. A katonák etették őket és lelőni nem lőhették őket, hiszen minden lövésről jegyzőkönyvet kellett készíteniük. Így a nyulak egy nagy állatkertben érezhették magukat, ahol tökéletes volt az ellátás. Ilyen állapot nem létezett a nyulak életében. Nem is értették, miért viselkednek körülöttük olyan furán az emberek.
„Később új parkőrt neveztek ki a területre, aki úgy vigyázott a nyulakra, mint a szeme világára.” A falakat magasabbra építette, új riasztórendszereket vezetett be, több kutyával kezdte őriztetni a területet. Azonban amikor alagutat kezdtek ásni a nyulak Nyugat-Berlinbe, akkor a vezető nagyon megharagudott rájuk.
Áthallásos dokumentumfilm a berlini fal történetéről, egy teljesen egyedi perspektívából.
Lehallgatási botrány a Tisza Pártnál, eltérő pártmérések és patrióta előretörés az Európai Parlamentben – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Adásunkat hétfőn rögzítettük.
A vádlott először ruhában készült, teljes alakos képeket kért a lányoktól, majd arra is rávette őket, hogy meztelen fényképeket és videókat küldjenek magukról.
A szlovákiai magyarok legnagyobb közössége a DAC-szurkolóké, az egyesület a felvidéki magyarság megmaradásának és identitásának szimbóluma.
Ezek most tényleg azt hiszik, hogy diktatúrában élnek.
A donyecki bányász, Alekszej Sztahanov Sztálin halála után már nem volt fontos. .
Hatalmas lángokkal égett a nagymegyeri hengermalom.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
