A nyulak országa a falak között

1945-ben nem volt elég élelem a lerombolt Berlinben, ezért a berliniek a Potsdamer Platzon veteményeseket kezdtek kialakítani. Ekkor jelentek meg a nyulak a városban, azonban sikerült őket valamelyest távol tartani a veteményestől. 1961-ben azonban a nyulak mezejét is körbevette a szögesdrót, és hamarosan visszakerültek a már jól ismert térre. Az állatok olyan gyorsan szaporodtak, hogy néhány év alatt benépesítették a két fal közötti 120 kilométeres szakaszt.

A nyulak számára tökéletes élőhely volt a két fal közötti tér. Zöld pázsit volt, amit nekik vetetettek és ami védve volt a ragadozóktól. A katonák etették őket és lelőni nem lőhették őket, hiszen minden lövésről jegyzőkönyvet kellett készíteniük. Így a nyulak egy nagy állatkertben érezhették magukat, ahol tökéletes volt az ellátás. Ilyen állapot nem létezett a nyulak életében. Nem is értették, miért viselkednek körülöttük olyan furán az emberek.

„Később új parkőrt neveztek ki a területre, aki úgy vigyázott a nyulakra, mint a szeme világára.” A falakat magasabbra építette, új riasztórendszereket vezetett be, több kutyával kezdte őriztetni a területet. Azonban amikor alagutat kezdtek ásni a nyulak Nyugat-Berlinbe, akkor a vezető nagyon megharagudott rájuk.

Áthallásos dokumentumfilm a berlini fal történetéről, egy teljesen egyedi perspektívából.