De nézzük, mit látunk Európa más városaiban!
Koppenhágában jellemzően igyekeznek a kerékpársávokat elemelni az autók által használt úttesttől, így egy köztes szintre emelik a bicikliseket az autók és a gyalogosok közé. Ez teljes átépítést igényel, amihez nem csak a szélső sáv egyszerű megemelése kell, hanem például a vízelvezetést is át kell építeni.
Hollandiában igyekeznek teljesen elválasztani a forgalmasabb utakon a bicikliutakat az autóforgalomtól, értelemszerűen ez még nagyobb átépítéseket igényel, hiszen nem elég az úttestek szélét átépíteni.
Barcelonában egyszerűbb, utólag felszerelhető elemekkel igyekeznek elválasztani a biciklizőket a forgalomtól. Ez részben hasonló az új budapesti sávokhoz, azzal a különbséggel, hogy ezek jellemzően alacsony elemek. A kollégák itthon is vizsgálták a barcelonaihoz hasonló eszközök használatát, de végül elvetették, aminek csak az egyik oka volt a kb. négyszeres árkülönbség a rugalmas, elhajló pollerekhez képest.
Párizsban hatalmas biciklis forradalom zajlik. Nem csak a Szajna-partok felszabadításában mutatnak példát, de az új kerékpársávok kialakításában is. Ráadásul hozzánk hasonlóan – nem véletlenül hasonlít Budapest belvárosa Párizs beépítettségéhez – szintén sokszor forgalmi sávok átalakításával. Párizsban sokszor látunk kiépített szegélyekkel elválasztott biciklisávokat, de megtalálhatók a budapestihez hasonló rugalmas, elhajló pollerek is.