Az elmúlt századokban nem találunk olyan művészt és gondolkodót (ide értve koruk legprogresszívebb, legforradalmibb figuráit), aki a mai «progresszív» mércével ne lett volna vagy rasszista, vagy szexista, vagy mindkettő. (Na és? Nagyon jó dolgokat csináltak.)
Mit akarok ezzel mondani? Hogy nincs a létezésben sötétebb, primitívebb, silányabb, alávalóbb, ostobább és minden ízében hitványabb felfogás annál, mely bárkit és bármit a saját korának értékrendje alapján ítél meg visszafelé. Elfelejtvén, hogy az a kor, melyet valami csúcsnak és véglegesnek érez a marhája, ugyanolyan átmeneti és pillantanyi, mint bármely más kor, és őt a jövendő marhái ugyanúgy fogják meg- és elítélni. (Vagy épp már a jelenlegi, nála még szélsőségesebben hülye elvbarátai.)”
Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner