Miben áll egy nő legfőbb értéke? – Gondolatok Bagdy Emőke interjúja kapcsán

Szerintem ez hülye. Örökbefogadásra, ismeretlen gyerek szeretetére, politikai, közösségi, vallási stb. pályafutásra ugyanis férfi is képes. Az életet biológiai értelemben továbbadni viszont csak egy nő. Azaz egy férfi mindenre képes, amire egy nő, kivéve azt, ami a biológiai anyasággal függ össze: szülni és szoptatni.

A woke/marxista nász következménye nem újdonság, de amikor a keresztényt is ágyba vonják, no ott szörnyszülött meztelencsigák kezdik ellepni el a földet. Megtisztulásra ajánlanám olvasmányul Ratzinger bíboros 50(!) évvel ezelőtti prófétikus szavait: "... ez az elmélet a biblia, a krisztológia, a politika és a közgazdaságtan egyes igazságainak keveréke. Nem lehet a Szentírást és a teológiát a szociálpolitikai elméletek szentesítésére használni. Az ilyen elmélet, természeténél fogva, mindig esetleges. Ha pedig szentté avatják a forradalmat, olyan szenvedélyes fanatizmust teremtenek, ami a leggonoszabb igazságtalanságokra és elnyomásokra vezethet, és ez éppen fordítottját hozza annak, amit az elméletben ígértek." (Beszélgetés a hitről Vittoria Messorival, Vigilia, Bp. 1990.) Pedig akkor még hol volt a woke/keresztény nász szörnyszülöttje!

te meg valamilyen ikból ezt a legfőbb értéket még nem is érted, te baromarcú.

nő legfőbb értéke? – Gondolatok Bagdy Emőke interjúja kapcsán Kevés nagyobb tettét tudom elképzelni a szeretetnek, mint teljes életen keresztül elköteleződni egy idegen gyermek mellett. hogy egy nő gyermeket szül. Ezzel rögtön leszűkít: kizárja az örökbefogadó anyákat és szülőket, akiknek élete és döntése bennem állandó megrendülést és tiszteletet kelt. ----------------------------------------------------------------- 1.Szülő?Nő?.Gyerek az, nem gyermek. Az etimológiája bizonylosz. Most eredne az indogermán ei-ie stumától is, ahogy jár, vagy gyer. Ettől van a jérce hang is. De így nem ősmagyar. Eredne a ku stumától is, ahogy kureka, germán krek, kerék, kerek hangok is. Az angol child ettől a stumától ered. DE nehezen rakni van, így inkább ona vagy barna, baranava, vagy ona barna, baranava magyarosabb. Na most a bír stuma: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. De most flektálva: Baro, vagy barus, így hímnemű kell hogy váljon, ena baruz, a bírtól. Barana: bír flektálva és ana, a va, indogermán au-s és va függő, neutrum , így lesz ona, vagyis ona barna. A na-ne itt olyan,a hogy a va-vá(A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarinnen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) Dehát az ana(rekkem, hogy az ana, az e rekkja, az er) is bírja a barnát, de az ana, az anya is bírva vahn, bírja a rekkő, az ina vagy ena, így volna kétszeresen, vagyis barnava, nem flektáltva bírnava. Ena baro, baruz, barus bírja a barnát, de az ana, anya egy barma, barmány, ez itt nőnemű, hisz ja kausatív-presenz-possesív-os az ige,a mányni. őnem: ana, vagy na, ahogy annan hímnem: ena, ne ennan, innen, ina neutrum: ona onnan, Az anya hang így a rekkő névmás volna, germán ana, ettől nazálisan az anya, de az árjának innen is van nazálisan, az rekkja azt, hogy az antsó(an-to-s) vagy a másik,ander. Az anya így egy rekkő névantsótól ered, ahogy ana, hisz a baro, ahé bírja az ana-t a perspektíva. Az atya helyett raktább hang volna az ina, vagy ena, ahogy a német ihn. Így problémás az atya hang, hogy talán át-to? Hisz az árjainnen anya is. Dehát a-s nem duad vanni az atya, stak az e-i-s. A grammatikai nemek így innent erednek, az e bíró, és annak függnek azok ana-k vagy ona-k lesznek, hisz mondjuk a Hippe, magyarlosza kopja függ, hisz szab-ja, a ja a kausatív-presenz és possesív. Így a szül hang helyett is,annak bizonylvész az etimológiája, igen duad vanni az árja sujati, raktább a hébírong, nem hord, hisz az örmény, nem kihord. Az Elter magyarul így béresje, ahogy a gót bérusja, a ja itt kausatív-present-possesív, így nőnemű. A nő az ana, az anya nazálisan, de ez egy barma is, ahé bírong bírdát, vagyis bért, a bér a barna flektáva, de baranava is. 2. Így nem szület, hanem bírtavál: bírta, bírtava, bírtavá, bírtaval, bírtavál. Ana barma ona barnát bírong hé. 3.. Érték? Stak er és ár stuma van, ér nem. Az érték nem van, egy libernyák, sklavenaufstandi hang, stak er és ár van:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Ár? Stak egy domináns ár stuma van, ez az er stuma flektált formája. Az ár ahogy prájsz így nem magyar, igen az árja arjati hangtól eredni duad, de al a stuma. Így van az ár, ahogy borerő tű is, ez a német Ahle, árjár formája az ára, gót forma az éla. Ezeket a hangokat dúgerni kell, hogy a dominás ár stuma maradjon, és attól grammatikailag rakni a hangokat. Ilyen kurka, korcs hang az árva hang is, az orbos-tól. De gramamtikailag az árva az nem antsó, ahogy ár és az indogermán au, vagyis va és vá, ez rekkja azt, hogy schnell, speed. Árna: Woge. árva: schnell, speed, vagyis ár-va. ármány: naknév itt, ez a gross, erhaben. Az ármány hang van így az ármányrejku vagyis Ermanarich névnek innen is. De az ár hang, ahogy prájsz etimológiája bizonylosza, az is volna, hogy az á1-től ered, ahogy ezt az ér degenerált flektált forma is rekka:ér-ár. Én is kúthúrmcbaszott vagyem, ahogy a fingristák, stak antatétesen(ellen). Fasza is volna, hogy az ár, ahogy prájsz jevevény volna, és dolga nem volna az er-ér-val, hisz így dúrgerni volna. De neoillogizmushént is dúrgerni van, stak káru, hogy nem ez itt nem illogizmus. 4.Képzel? Bullshit hang z-vel! Tud? A kúrománytól a hang pejoratívvá vált, így ha können, vagyis inkább mögen: Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul hép rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredíteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota. A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. De ha úgymond wissen, stak úgymond, hisz a wiss az ész, az empíria, nem a ráció, a germanizmus, a magyarizmus: Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 5.Kapcsolat? A cs itt magyarvész. A kap jevevényhang, magyarul hab-heb-heft válna. De valna a raktány helyette a rakan múltidőnek innen rokonja a rakandnak, a magyar denkennek, ez a rakanta. A rakanta a germán rahhunze, rakunta, nem rakonca. Így a kapcs helyett azt mondjuk magyarul, hogy rakanta. 6. Szeret? Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. Így inkább: -a-ra-t, arat, hisz az ara, a-ra. -rakat. -bírat. 7.Kötelez? Bullshit hang z-vel! Totál új-ónemmagyar halandzsa, hisz az ö magyarlosza, így kunt a ku stumától, ahogy kunty, konty. 8.Örök he? Hát az öröng, örjöng, örjed, örejt, öred, öröngel, örönk, örönkel, örer, örerel, öresz, öreszt, öresztel, örbel...? Hát nem! Magyarul az Erbe a léhma, a lé-léha-léhány stumától. De adoptáció nem van, stak libcsizmus. Ha van, úgy az onát róbjuk, nem raboljuk. Nekem inkább róbni, reu vagyis ró stumától. Dehát a rab az robot. 9. Mellett? A hangot nem bírom, inkább nál vagy onto. .Dönt? Nem dönt, az ö magyarlosz, dent vagy dánt, de fát szoktunk denteni. Ez itt nem dilemma, hanem rakus, habár rakanta lehet a dilemma is, va-va szitu, ezt rakantat ina lehet rakni. De a magyar rakusan tesz, línerárisan,így antorakni van: Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a vahn tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel lehet ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. Van egy raku, ott A-B-C, a C az anto, és magyarul a verstehen rakni, denken rakandi, így antorakni van. 10.Kelet? Volt az előbb az er gyök:de ha itt vagyunk, úgy raktábban rakni volna kelet helyett, ana litván hang-tól ered, keltiu, az erjeszu, erjeszta. A kelet hangot dúrgern kell. De van nekünk az er gyökünk, ez jesz-vel erjesz. Azt kellene így mondani az Ostra, hogy erjeszta. Az Abend jobb a nyugat helyett, germán hneig-btl jön a nyug, de jobb hang az esni. Az esni nem a gyök, hanem itt is az er a gyök. Az erjesz volna a germánnak innen fallen is. De a magyarnak innen csak rise. Az ereszu a nyugat .De ha itt vahgyunk, úgy támad? Az Angriff magyarul jobban rakható a csu stmától. Feltámadás? Erjeszni, erjeszedés. Sokkal jobban rakni van így az auferstehen. Ha itt vagyunk úgy az emelked se kell. .Emelkedik? Hát az emel etimológiája bizonyvésza, volna az indogermán em stumától, ahogy a latinnak innen is ott van. De van itt egy raktábban rakni vanó hang, az er stumától: erjesz, vagy er-je-sz. Az er gyököt nagyon jól rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Sokkal raktábban rakni van az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell übersetzen, hogy erjesz, és punktum. Ez a rakta ősmagyar. 11. Tisztel? Bulslhit hang, inkább borzong. 12. Keresztül?Bulslhit hang! Át vagy dúrpa.