Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Hazudott, ártatlan emberek ellen vezényelte a rendőrségét. Sose fogjuk megtudni, hogy miért van szabadon.
„Gyurcsány Ferenc hazudott, csalt, ártatlan emberek ellen vezényelte a rendőrségét, és úgy mellesleg gazdasági csődbe vitte az országot. Szóval ha lenne valódi igazságszolgáltatás, akkor legfeljebb börtönleveleket küldözgethetne cellájából tizenhét évvel 2006 után.
Sose fogjuk megtudni, hogy miért van szabadon, nagyhatalmi kérésre, ügyészségi elmismásolás miatt vagy valami paktum köttetett az elit köreiben, hogy miniszterelnököt nem vonnak felelősségre. Mindenesetre egy emberként buktatta meg az ország 2009-ben és 2010-ben, nincs az a szalon, legyen jobb vagy bal, pesti vagy vidéki, ahol ne utálnák. Megszámlálhatatlan interjút olvashattunk, láthattunk, ahol baloldali potentátok határolódnak el tőle. (...)
Aztán úgy magyarázták, hogy Gyurcsány a szükséges rossz, a Fidesz új választási rendszerében még az ördöggel is össze kell fogni Orbán leváltása miatt. Azt is mondták, hogy nem is ő, hanem a felesége a jelölt. Meg egyébként is, Gyurcsány egy vállalhatatlan figura, akitől mindenki elfordul, hogy ne gyurcsányozódjon össze.
Aztán: tádám! Eljött 2023, és a Gyurcsány-stáb úgy döntött, elérkezett az idő, hogy felépítsék a Kétgyurcsányt. Gyurcsány 1. megy a süllyesztőbe. Elismerem, hogy komoly kommunikációs eredmény rávenni kvázi autonóm és ismert arcokat – Gulyás Mártont, Ungár Pétert, Csintalan Sándort és Kuncze Gábort –, hogy álljanak ki mellette, legalizálják és emeljék pajzsukra Gyurcsány 2.-t, a baloldali etalont, a gondolkodót, a negédes kommentelőt, a kedves apukafigurát. Ezt az említett urak megtették, és megszületett a tisztább, patyolat érzés, a múlt nélküli Másodikgyurcsány.
Először Gulyás Márton készített vele semmitmondó interjút (2006-ot gondosan kihagyva), majd a mesterséges intelligenciáról írt véleménycikket az Indexnek, minekutána a harmadik útról elmélkedett Ungárral, aki úgy kezelte, mintha valamiféle mestere volna; »Ön azt javasolta nekem«, az »Ön kormányzása« stb., ami pedig nemzetközi összehasonlításban a világ egyik legrosszabbja volt. 2006-ról nem kérdezhetik és nem is kérdezik, se Gulyás, se Ungár – ott állnak mellette, és segítik a patás ördög átfestését.
Gyalázat! A célt értem, a Gyurcsány-stáb ügyes, és lehet, hogy tizenhét év alatt bármilyen borzalmat elfelejt az ember. Csak azt nem értem, hogy azok a magukat nagyon szabadnak gondoló újságírók és politikusok miért vesznek részt ebben a gyomorforgató kampányban. Miért járatják le magukat Gyurcsánnyal?
Azt látom, hogy nincs használható jelölt a baloldalon, de azért csodálkoznék, ha Gyurcsányt sikerülne újraépíteni. A kísérlet azonban elkezdődött, és nekem hányingerem van. Az Áldozatok 2006 című filmem készítése olyannyira megviselt, hogy alvászavaraim lettek, és beálltam harcos jogvédőnek. Nem bírtam, nem bírom elviselni azt a rengeteg emberi fájdalmat, amit az akkori állami terror okozott. Látok fiatal fiúkat és lányokat, akik tönkrementek, pszichológusokhoz járnak, munkaképtelenek, csak mert 2006-ban az utcán sétáltak. Látom a kilőtt szemű férfit, aki öngyilkos lett, a másikat, aki leépült, és fiatalon meghalt. Látom a teljesen ártatlan, utcán beszélgető emberek összeverését, börtönbe zárását.”
Nyitókép: Wikipédia