Isten őrizz, hogy Putyint vegyem a védelmembe

„Isten őrizz, hogy Putyint vegyem a védelmembe, de azért nézzük már meg, hogy mi lett a végeredmény:

- alig volt áldozata az egész katonai akciónak

- elkerülték, hogy oroszok sokasága haljon meg a belharcokban

- elkerülték azt is, hogy egy polgárháborús helyzet kirobbanásával elveszítsék az ukrajnai háborút

- sem a Nyugat, sem Ukrajna nem tudta kihasználni az Oroszországban kirobbant káoszt

- megmaradtak a Wagnerben szolgáló orosz katonák is, sőt átvezénylik egy részüket az orosz hadseregbe

- elszakították a Wagnert valamennyire Prigozsintól

- Putyinnak lett egyfajta lojalitáspróbája is: Prigozsinnal szemben szinte mindenki mellé állt, aki meg menekült, vagy nem tanúsított hűséget, arra is most fény derült (kérdés mennyien zuhannak ki a napokban random ablakokon)

Mindezt kevesebb mint 24 óra alatt sikerült lecsavarni úgy, hogy lényegében a teljes nyugati média, időnként még jómagam is: Oroszország és a Putyin-éra teljes bukását vizionáltam.

Nyilván nem lehet megbecsülni egyelőre a Wagner-lázadás orosz belpolitikai következményeit, de nekem inkább tűnik úgy, hogy Putyin nagyon is képes volt kezelni ezt a hirtelen válságot. Ennél szinte csak rosszabbul tudott volna ebből kijönni.

De simán lehet, hogy tévedek, s ezt az oroszok a gyengeség jelének látják, s hamarosan megbuktatják.

U.i. Rácz Andrásnak most azért nehéz hinnem, mert szombat este még azt pedzegette, hogy Prigozsin nem is fordult vissza, kamu a hangüzenete, nincs még vége a felkelésnek…”

Nyitókép: MTI/EPA