Miért nem sikerült a magyar kiugrás, ha a román igen?
Nyolcvan éve hiúsult meg Magyarország kiugrása a második világháborúból. Nánay Mihályt, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársát, az NKE rektori megbízottját kérdeztük.
Régóta nyilvánvaló, hogy az ellene felhozott vádak túlnyomó részét a bolsevik propaganda ihlette, ennek ellenére vannak, akik valamiféle zsigeri beidegződésből ma is szajkózzák a rágalmakat.
„Valahányszor előtérbe kerül vitéz nagybányai Horthy Miklós neve Magyarországon, azonnal megszólal az a hisztérikus kórus, amely antiszemitizmust és fasizmust emlegetve gondoskodik a volt kormányzó nevének lejáratásáról. Ez a gyakorlat a kommunista-szocialista időkből ered, amikor szó sem lehetett tárgyilagos vélemények és elemzések hangoztatásáról. A marxista–leninista diktatúra több mint három évtizede letűnt, ám egy szűk kör vonatkozásában továbbra is erős a Horthy Miklóssal kapcsolatos negatív beidegződés.
Százötvenöt évvel ezelőtt, 1868. június 18-án, Kenderesen született nagybányai Horthy Miklós, akinek a neve egyesekben barátságtalan indulatokat, a magyarok többségében viszont tiszteletet és nagyrabecsülést ébreszt. Számtalan érv és bizonyító erejű történelmi tény szól amellett, hogy Horthy tisztességes, keresztény, hazájáért és népéért komoly áldozatokra kész államférfi volt, aki a legnehezebb időkben is vállalta a kormányzással járó megpróbáltatásokat.
Régóta nyilvánvaló, hogy az ellene felhozott vádak túlnyomó részét a bolsevik propaganda ihlette, ennek ellenére vannak, akik valamiféle zsigeri beidegződésből ma is szajkózzák a rágalmakat.
A rágalomhadjárat részének volt tekinthető az a csaknem húsz évvel ezelőtt megjelent könyv is, amelynek a bemutatóját 2004 őszén a budapesti Holokauszt Emlékközpontban tartották (a rendezvényen magam is részt vettem). A Titkos alku című, magánkiadásban megjelent könyv nem állított kevesebbet, mint hogy Hitler és Horthy között Klessheimben, 1944. március 18-án titkos alku jött létre, amelynek értelmében Horthy kormányzó vállalta a magyarországi zsidóság mielőbbi, maradéktalan deportálását, cserébe Magyarország szuverenitásáért. A szerző koncepcióját megvilágította ez a kijelentése: »Ha Horthyt oda lehetne helyezni, ahová való, akkor a magyar politikától jelentős erőt vennénk el.«”
Nyitókép: © Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP