Miért nem sikerült a magyar kiugrás, ha a román igen?
Nyolcvan éve hiúsult meg Magyarország kiugrása a második világháborúból. Nánay Mihályt, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársát, az NKE rektori megbízottját kérdeztük.
Válasz Bánó Attila Eljött az ideje Horthy Miklós tisztességes megítélésének című, 2023. június 18-án megjelent írására.
„Igazságot; csak igazságot kövess, hogy élj és elfoglaljad az országot, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.” (5Mózes 16:20.)
„Egyetértek azzal, hogy elérkezett az ideje Horthy Miklós tisztességes megítélésének, de vitatom Bánó ítéletét. (Válasz Bánó Attila Eljött az ideje Horthy Miklós tisztességes megítélésének című, 2023. június 18-án megjelent írására.)
Mindenekelőtt rögzíteném, hogy elkötelezetten konzervatív világnézetű történészként és rabbiként írom e sorokat, nem a Bánó Attila által leegyszerűsítő módon számontartott, állítólag »folyvást antiszemitizmust és fasizmust emlegető« »hisztérikus kórus« tagjaként. Ugyanakkor Bánó Attilának azt az igyekezetét, hogy a Horthy Miklós kormányzó szerepét kritikusan értékelőket en bloc a marxista-leninista diktatúrával asszociálja, és így akarva-akaratlanul diszkreditálja, nem tartom szerencsésnek az egykori vezető politikus tisztességes megítélését célzó vitában. A tárgyilagosság megköveteli a történelmi tényekkel való szembenézést, akkor is, ha azok adott esetben kényelmetlenek.
Horthy ugyanis, bár, ahogy mondani szokás, voltak zsidó barátai és valóban hozzájárult a budapesti zsidóság deportálásának leállításához (lásd még példának okáért Koszorús Ferenc történelmi szerepének megítélése), megkérdőjelezhetetlen erkölcsi és politikai felelősséggel tartozik a német megszállás előtti 24 év antiszemita közpolitikájáért és a német megszállás utáni tömeggyilkosság kivitelezésében aktív közigazgatás »munkásságának« passzív szemléléséért, a teljes vidéki zsidóság haláltáborba küldéséért.
Amint az az orosz, cárista, náci kollaboráns, emigráns kormány magyarországi megbízottjának, Von Lampénak a naplóját 2015-ben közreadó Kolontári Attila jóvoltából is megismerhető, Horthy a holokauszt előtt sem viszolygott az antiszemita kifejezésmódtól. A megbízott Horthyval folytatott beszélgetéseire hivatkozva egyebek mellett ezt idézi a kormányzótól: »Nem vagyok megrögzött antiszemita, de azt gondolom, hogy a világon az összes rossz a zsidóktól ered. Megértem, hogy vannak köztük rendes emberek, de mégis meggyőződésem, hogy minden rossz a zsidóktól származik«. Idézhetnénk Horthy és Hitler 1943 tavaszi levélváltását is melyben a kérdésben alulteljesítőnek minősülő kormányzó, a birodalmi kancellár antiszemitizmusát hiányoló kritikájára stréber tanuló módjára bizonygatja elkötelezett zsidóellenességét.”
***
Nyitókép: MTI Fotó / Mohai Balázs