Európában sehol nem kapnak ekkora segítséget a családok a rezsiszámlához. Interjú.
„Számít a baloldal gáncsoskodása Brüsszelben, vagy annyira súlytalanok, hogy ennek nincs jelentősége?
Magyarország más országokhoz képest nagyobb terhet cipel, amikor a baloldalról beszélünk. Az, hogy a legnehezebb időkben is a saját hazájuk ellen áskálódnak képviselők, az a politika világában is egy szokatlan dolog. Teszik ezt úgy, hogy az uniós források biztosítják például a pedagógus-béremelést is. Mindez azért is arcátlan, mert minden juttatással együtt a baloldali képviselők havi öt-hat millió forintos fizetésekért ülnek kint az Európai Parlamentben, és az ellen lobbiznak – ezt nem mi állítjuk, ők mondják magukról –, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat és a gyermekeinket tanító pedagógusok ne kereshessenek havi nyolcszázezer forintot. Nem a pedagógusokért dolgozik a magyar baloldal, hanem ellenük. Az ország érdeke az lenne, hogy ők is harcoljanak, hogy a magyarok megkapják a nekik járó pénzt!
A napokban robbant a hír, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke le akarta állíttatni az Ukrajnán keresztül hazánkba irányuló olajszállításokat. Hogyan értékeli ezt a kormány?
Minden ilyen megjegyzés egy puskaporos levegőjű időszakban csak ronthat a helyzeten. Tegyük hozzá azt a hírt is, ami a Washington Postban jelent meg, miszerint az ukrán elnök azt javasolta, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket, mert ezzel Magyarországnak nagy kárt okoznának. Ukrajna ezt nem cáfolta, Brüsszel pedig nem ítélte el. Ijesztőnek tartom, hogy több mint egy évvel a háború kirobbanása, a rengeteg elvesztett élet után, a szankciós gazdasági válság közepette az EU még mindig nem a béke irányába tesz lépéseket. Mi sem írja le ezt a helyzetet jobban annál az ellentmondásnál, mint hogy békekeretnek hívják azt a forrást, amiből a fegyverszállítmányokat finanszírozná Brüsszel.
Magyarország a kezdetektől egy álláspontot képvisel: be kell fejezni a háborút, azonnali tűzszünet és béke kell. Ahogyan a migráció kérdésében, úgy itt is az idő minket fog igazolni, nem adjuk fel a józan ész politikáját.
A magyar kormány békére irányuló felhívását a hazai baloldal és Magyarország ellenfelei oroszpárti álláspontként azonosítják, mondván, hogy ez területvesztést jelentene Ukrajnának, amit ők szeretnének elkerülni.
A baloldal azért támad, mert háborúpárti, a kormány pedig békepárti. A baloldalt súlyos dollárokkal fizetik azért, hogy Magyarországot is belesodorja a konfliktusba és átállítsa a háborúpártiak sorába. Ez a mostani nemzeti kormánnyal biztos nem fog megtörténni. Ez akkor történhetne meg, ha a Gyurcsány vezette baloldal kerülne hatalomra. Elítéljük az orosz agressziót a harcok kitörése óta, nonszensz a baloldal ezen felvetése is. Nem lehet a kocsit a lovak elé fogni: előbb le kell tenni a fegyvert és csak utána lehet tárgyalni a békéről. A háború több mint egy éve húzódik és minden nap emberek ezrei halnak meg, egyre nagyobbak a károk. Láthatóan nem bír egymással a két fél, az események az eszkaláció irányába mennek, Európa pedig egyre csak sodródik bele a konfliktusba. Ez ellen fellépünk, és mindent megteszünk, hogy a béke legyen az európai politika hangja is.
Jelenleg mélyponton van a kormányközi viszony Ukrajnával. Ha a kabinet szeretne ezen változtatni, akkor nekünk kellene gesztusokat tennünk Kijevnek vagy fordítva?
Nem csak gesztusokat teszünk, hanem folyamatosan gondoskodunk az Ukrajnából elmenekültekről: a karitatív szervezetek, a határon dolgozók a háború kirobbanása utáni első perctől kezdve folyamatosan segítenek. Rengeteg segélyszállítmányt küldtünk nemcsak Kárpátaljára, hanem belső-ukrajnai területekre is. Hozzájárultunk óvodák, hivatalok, kórházak építéséhez. Két olyan szempont van, amitől viszont nem tudunk eltekinteni. Egyrészt: mi nem akarunk ebbe a háborúba semmilyen módon belekeveredni, csupán a béke irányába tett erőfeszítéseket tudjuk segíteni. A másik pedig az Ukrajnában élő magyarság szempontja, amit az első perctől kezdve világossá tettünk, már jóval a konfliktus kezdete előtt.”
Fotó: Földházi Árpád
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
Hosszú éjszaka után a valóság utolérte Brüsszelt, maradt a kényszermegoldás.
Sok forog most kockán a belga fővárosban.
A brüsszeli források már egy akár szombatig elhúzódó találkozóról beszélnek, ugyanis mindenképpen meg akarják valamilyen formában oldani Ukrajna finanszírozását.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
Mészáros Lőrinc szerint Magyar Péterék adóterve halálos ítélet lenne a magyar sportnak: a tao és az állami pénzek elvételével az utánpótlás és a versenysport is összeomlana.
