Demokrácia nincs, de valódi választás van – jellemzően így foglalható össze, mi is ezeknek a típusú államoknak a sajátossága.
„A közvélemény-kutatók tévedése, a gazdasági nehézségek politikai kezelése, a nemzetbiztonsági kockázattal kampányoló kormányerő, a hatalomhoz közelebb álló szélsőjobb. Már a törökországi elnökválasztás első fordulójából látszik: nem csak az illiberális szemléletben találni hasonlóságokat Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor rendszere között, de a politikai tér és eszközrendszer is hasonló jelenségeket szül.
A törökországi elnökválasztás első fordulójában a hivatalban lévő Recep Tayyip Erdogan a szavazatok 49,5 százalékát szerezte meg, megelőzve ezzel fő ellenzéki kihívóját, Kemal Kilicdaroglut. Rezgett a léc, vagy talán még most is rezeg: ez az első olyan elnökválasztás Törökország történetében, amelyben egyetlen jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint 50 százalékát az első fordulóban, az ultranacionalista jelölt, Sinan Ogan 5,17 százalékot vitt el. Ez azt jelenti, hogy Erdogan és Kilicdaroglu egy második fordulóban méreti meg magát május 28-án.
Az elnökválasztástól eltérően az egyidejű parlamenti választás eredménye ugyanakkor döntő volt és Erdogannak kedves: az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezette koalíció megtartotta többségét, 322 mandátumot szerzett a 600 fős törvényhozásban. Az AKP győzelme demoralizálta az ellenzéket, és nem világos, hogy Kilicdaroglu Köztársasági Néppártja (CHP), illetve a Nemzet Szövetsége képes lesz-e újra elegendő embert az urnákhoz vinni.
Törökország és Magyarország annyiban mindenképp hasonlít egymásra, hogy mindkét államot egy olyan karizmatikus és erőskezű politikus irányítja, aki nyíltan az illiberalizmust hirdeti és nem hisz a liberális nemzetközi rendben sem. Mindkét országot éri az a vád, hogy letért a demokrácia útjáról. Magyarország esetében az Európai Parlament mondta ki, hogy nem tekinthető teljes értékű demokráciának, Törökországnak viszont még ennél is rosszabb a nemzetközi megítélése. Demokrácia nincs, de valódi választás van – jellemzően így foglalható össze, mi is ezeknek a típusú államoknak a sajátossága. Mindkét ország a NATO tagja, de sem Törökországot, sem Magyarországot nem hívták a Joe Biden amerikai elnök nagy demokrácia-csúcstalálkozójára, amelynek hivatalosan a demokráciák megerősítése és az autokráciák térnyerésének megállítása a célja.
Éppen ezért van óriási tétje a törökországi választásoknak, a nemzetközi sajtó pedig az első forduló előtt először értékelte úgy, hogy Erdogan akár meg is bukhat. A második forduló előtt már kevésbé bizakodóak azok, akik Erdogan vesztét jósolták. A törökországi választás azért is figyelemre méltó, mert sok hasonlóságot mutat a 2022-es magyarországi választással.”
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Zárug Péter Farkas és Török Gábor mutatta be kedden legújabb kötetét. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
Az új bolgár miniszterelnök többször méltatta a volt magyar kormányfőt.
Cipruson kerülhet napirendre egy új diplomáciai stratégia, amely a kontinens saját szerepét erősítené a békefolyamatban.
A köztársasági elnök nagyon elegánsan és egyenesen viseli a miniszterelnök bántó viselkedését.
Többek között a Coca-Cola gyárat is találat érte.
