Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Megértük, hogy a teljes baloldal a szólásszabadság ellen érvelt a parlamentben.
„Kedden ismét arra ébredt az ország, hogy Hadházy Ákos és a Momentum gumigerillái a karmelita kolostor előtt rángatják a majomketrecet. Most végre sikerült ledönteniük azt (pontosabban ezúttal hagyták a gyermeket játszani). Így kiderült, hogy heteken át azért óberkodtak a kordonelemekkel és a rendőrökkel, hogy a miniszterelnök irodaházára kiragasszanak egy plakátot. A Mókus őrs stílusban megfogalmazott, ’48-as zászlót imitáló hét pont így kezdődik: »Követeljük a sajtó szabadságát, […] a hazug propaganda betiltását!«
Most ugorjunk át a logikai bukfencen, hogy mennyire korrelál a szabad sajtó követelése az intézményesített cenzúrával, és ki döntené el Hadházy fegyőrországában, hogy ki a betiltandó propagandista és ki nem, mindenesetre tény: ez a zavaros logika a büntető törvénykönyv módosításáról szóló múlt szerdai parlamenti vitából is visszaköszönt.
Történt ugyanis, hogy a teljes baloldal (természetesen a Jobbik is ideértendő) gyűlölködő indulattal, már-már önmagából kifordultan érvelt az újságírókat két év börtönnel és a szakmától való örökös eltiltással fenyegető, gyakorlatilag 1961 óta változatlan formában fennálló paragrafus megtartása mellett. Igen, jól olvassák!
A Magyarországot a sajtószabadság hiánya ürügyén nyugaton óránként feljelentő, állami elnyomásról hablatyoló baloldal egy Kádár-korból örökölt és az újságírók munkáját megkeserítő büntető jogszabály mellett harcol.”
Nyitókép: Hadházy Ákos Facebook-oldala