Úgy tűnhet, a Büntető törvénykönyv módosítása ellen tiltakozók felháborodása jogos.
„Piszkos Fred sokadjára is tort ül, mi meg vakargatjuk a fejünket, hogy most kavarja, vagy nem kavarja. Itt egy jó hír, de még csak az egyik szemünk se nevet, a másik meg folyamatosan sír a honi nyilvánosság »állapottya« felett érzett keserűségtől. Örülnénk, de nem megy. Hisz az lehetetlen, hogy a Fidesz csak úgy, a demokrácia kiterjesztésének érdekében tenne bármit, sőt, éppen fordítva szokott történni; nos, hát így nézegetjük némi tanácstalansággal a friss törvénymódosító kiegészítést, miszerint a sajtótermékben vagy médiaszolgáltatásban a közügyek szabad megvitatásakor elkövetett rágalmazás és becsületsértés csak akkor büntethető, ha a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadása történne.
Elsőre jó pár szerencsétlen történet sorakozik elő a távoli és az egészen közeli médiamúltból. Rabosított, hajnalok hajnalán egy szál papucsban, pizsamában tárgyalásra riasztott újságírók, akik hol ezen, hol azon, hol meg semelyik oldalon se állva írtak közszereplőkről olyan cikkeket, hoztak össze valamit, bármit, amelyek egyrészt sajtóperbe (ami a kinek munkakörrel, kinek hivatással együtt járó szükséges rossz, úgymond), másrészt viszont nem ritkán a Btk. 226. § (1) bekezdésébe ütköző fenyegetettségbe torkollott, úgymint: »Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő«. Ez volt ugyanis a gyakori menetrend: a közszereplő hol okkal, joggal, hol csak úgy, bosszúból, hogy fájjon, nem csupán helyreigazításért folyamodott, de párhuzamosan elindította a rágalmazási, becsületsértési eljárást is.
Még az MTI frissen kinevezett egyik főszerkesztőjeként csodálkoztam rá napi rendszerességgel, mennyi és mennyi ügyvédi meghatalmazást kell aláírnom nap mint nap, mivel az egyik politikus másik politikusról tartott, a távirati iroda által (akkoriban még) értelemszerűen tudósított sajtótájékoztatóját követően rágalmazással gyanúsítják az MTI munkáját végző újságíróját.”
Nyitókép: Dévényi István Facebook-oldala
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Rés az ellenzéki pajzson. Petri Lukács Ádám írása.
Az Európai Bizottság leköszönő alelnöke szerint Magyarországon aggasztó a jogállamisági helyzet, az illiberális jogalkotás pedig ragadós Európában.
A kritikusok ugyanakkor aggódnak az emberkereskedelem és a kizsákmányolás miatt.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A felvételek alapján elmondható, Magyar Péter nemcsak az embereket és a saját munkatársait nézi le, hanem az újságírókat is.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
