Nagyot nyertek a német szocdemek Brémában

Írta: Fonay Tamás, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért projektkoordinátora

Már második alkalommal választottak idén tartományi parlamentet Németországban, Berlin után ezúttal a legkisebb tartományban, Bréma szabad Hanza-városában. Ez nem csak az ottani állampolgárok szempontjából volt izgalmas, hanem – mint minden tartományi parlamenti választás – az egymással függési rendszerben lévő kétkamarás törvényhozási rendszer és a szövetségi szinten zajló belpolitikai csatározások nyomon követése miatt is. Általánosságban elmondható, hogy a tartományi választásokon a helyi témák a leginkább meghatározóak, azok mégis mindig egy aktuális hangulatképpel is szolgálnak a szövetségi politika történéseiről.

Most az előzetes eredmények alapján úgy tűnik, hogy Brémában folytatódik a 77 éves tradíció és szociáldemokrata vezetése marad a tartománynak, ugyanis

a tartományi parlamenti választást a második, 25,7 százalékot elérő CDU előtt (-1 százalék). A Zöldek – mind a helyi témák választópolgárokra gyakorolt hatásának, mind a szövetségi szintű polémiáknak köszönhetően – nagyot gyengülve, de bejöttek a harmadik helyre.

Bréma – egy városállam két várossal

Bréma szabad Hanza-város Németország mind lakosságszámban, mind területben legkisebb tartománya, valamint egyike annak a három városnak, amelyek szabad tartományi jogállással rendelkeznek (a másik kettő Berlin és Hamburg). Annak ellenére, hogy a hírekben leginkább a szövetségi szintű politikáról hallani, tehát Olaf Scholz (SPD) kancellárról, Annalena Baerbock (Zöldek) külügyminiszterről vagy épp Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszterről, a német politikai rendszer föderális felépítése miatt a tartományok alapvető fontosságúak. Mindegyik rendelkezik saját parlamenttel, saját kormánnyal, alkotmánnyal, alkotmánybírósággal, költségvetéssel és számvevőszékkel. Ennek megfelelően egy átlag német állampolgár elsősorban a tartományi joghatóságban lévő intézményekkel (például közoktatás, rendőrség, igazságügy, egészségügy) találkozik. Ezenfelül a tartományi kormányoknak a Szövetségi Tanács (Bundesrat) révén érdemi beleszólásuk van a szövetségi törvényhozási munkába is. Ennek értelmében egy tartományi parlamenti választás, amely egyúttal az ottani kormány összetételéről is dönt, az ország főhatalmát meghatározó voksolás is egyben.

A mostani szavazás azonban nem csak emiatt érdekes.

mivel a városállam nem csak egy, hanem két, egymástól térben és politikailag elkülönülő települést foglal magába, mégpedig Brémát és Bremerhavent. Utóbbi Bréma városától nagyjából 60 kilométerre az Északi-tenger partján fekszik, és a két város közös története korábbra datálható, mint az 1947. január 22-én történt tartománnyá válás. A 19. században a gazdasági növekedés és a Weser eliszaposodása miatt Brémának szüksége volt egy kikötőre a folyó Északi-tengeri torkolatánál. Emiatt 1827-ben Bréma és a Hannoveri Királyság államszerződést kötöttek, amelynek eredményeképp kialakult a mai Bremerhaven (lefordítva Bréma kikötője, 1947 előtt Wesermünde).

Különlegessége a tartománynak még, hogy a II. világháború után csakúgy, mint nagyjából egész észak-nyugat Németország a brit megszállási övezethez tartozott, azonban az angolok később a területet átengedték az amerikaiaknak, mert azoknak szükségük volt egy kikötőre, ami Németország déli tartományaiban, azaz ő övezetükben nem volt adott. Ezáltal létrejött egy amerikai „brémai enklávé” a brit megszállási övezet közepén.

A bremerhaveni konténerterminál az egyik legnagyobb a maga nemében a világon, 2018-ban 74,4 millió tonna árut kezeltek itt. Emellett a brémai kikötők Európa legnagyobb autóátrakodó központjaként vannak számon tartva. A gazdaság azonban nem korlátozódik csak a tengeri kereskedelemre: a városállam az élelmiszeripar, a vas- és acélipar, az autógyártás és a repülőgép-technológia fontos helyszínné is vált. Ezeknek köszönhető, hogy 2022-ben Bréma tartományi összehasonlításban az előző évhez viszonyítva a legmagasabb gazdasági növekedést érte el, a második legmagasabb egy főre jutó GDP aránnyal (56.901 euró). Mindazonáltal nem szabad figyelmen kívül, hogy a tartomány még mindig szenved a gazdasági szerkezetváltás következményeitől, aminek köszönhetően a városállam tartományi összehasonlításban két gazdasági mutatóban évek óta az utolsó helyen szerepel. Az egyik a munkanélküliségi ráta, ami az 1980-as évek óta folyamatosan magas és 2022-ben 10,2%-ot ért el. A másik a tartományok és önkormányzatok egy lakosra jutó adósságállománya, amely 2022-ben 33.230 euró volt, messze megelőzve az utolsó előtti Hamburgot a maga 17.674 eurójával.

A Bréma tartományi parlamenti választás továbbá azért is fontos, mert 1946 óta megszakítás nélkül az SPD van hatalmon. Ez egyedülálló a tartományok történetében, még Bajorországban is volt egy kis szünet a CSU-kormányzásban. Ha azonban közelebbről megnézzük a Weser menti szociáldemokrata sikertörténetet, észrevesszük, hogy azon az elmúlt években repedések mutatkoztak: A legutóbbi, 2019-es tartományi parlamenti választáson először lett a CDU a legerősebb párt. Az, hogy az SPD a választási vereség ellenére hatalmon tudott maradni és a Zöldekkel és a Balpárttal (Die Linke) egy vörös-vörös-zöld koalícióban (R2G) kormányoz, csak azért volt lehetséges, mert a kereszténydemokratáknak nem sikerült koalíciós társat találniuk. Ezen felül politikai érdekesség még, hogy a Balpárt itt került először nyugatnémet tartományban kormányra (a mostani parlamenti ciklusban 2019-2023 között) és közel tíz év óta most először került sor tartományi parlamenti választásra az AfD részvétele nélkül, mert az belső viszályai nem tudott érvényes jelöltlistát állítani.

Brémai politikai sajátosságok

Bréma tartomány politikai rendszere számos sajátossággal rendelkezik. Az egyik legalapvetőbb, hogy itt – csakúgy, mint a másik kikötői városállamban, Hamburgban – a tartományi parlamentet Bürgerschaftnak (Berlinben Abgeordnetenhaus, míg a többi tartományban Landtag), a tartományi kormányt pedig, mint Berlinben és Hamburgban is Szenátusnak hívják.

(a többi 15-ben öt évig), és a törvényhozás rendelkezik a politikai irányvonal meghatározásának jogával (Richtlinienkompetenz). A szövetségi szinten, valamint a többi 15 tartományban ez a kormányfő jogkörébe tartozik, azonban Brémában ezzel is próbálják kifejezni, hogy a kormányfő csupán „Primus inter Pares”, azaz első az egyenlők között.

Ezeken kívül Bréma városállam választójogában is felfedezhetőek különböző sajátosságok. Elsőként említendő, hogy a tartomány mindkét városában érvényes az 5%-os bejutási küszöb. Ez azt jelenti, hogy az a párt, amelyik Bremerhavenben eléri az öt százalékot, viszont Brémában nem, akkor is bejut a tartományi törvényhozásba bremerhaveni mandátummal. Bréma volt továbbá az első tartomány, ahol bevezették (2011), hogy az aktív választójogot már a 16. életévtől lehet gyakorolni a tartományi parlamenti választásokon. Különlegesség még, hogy ugyanezeken a választópolgároknak nem kettő, hanem öt szavazata van, amelyeket tetszőlegesen oszthatnak fel a jelöltek és pártlisták között. Adható egy jelöltre mind az öt szavazat is (kumuláció), de akár öt különböző pártnál is be lehet húzni az x-et. (variáció).

A választási kampány témái és a 2019-es eredmények

A kampány fontos témái közé tartozott ezúttal az éghajlatvédelem, a tartomány szempontjából különösen fontos közlekedési és iparpolitika, kikötővárosokról lévén szó a bűnözés elleni küzdelem és a belbiztonság, valamint az oktatáspolitika. Utóbbi a városállam legnagyobb problémái közé tartozik:

rengeteg iskola szorul felújításra és nagyjából minden tizedik diák végzettség nélkül fejezi be az iskolát.

Az 1946 óta hatalmon lévő és 1971 és 1991 között még abszolút többséggel is rendelkező SPD a legutóbbi választáson a szavazatok 24,9 százalékával a második helyen végzett, azonban mivel a CDU nem tudott kormányt alakítani, így ők adhatták ismét a kormányfőt. A szociáldemokraták a mostani kampányban a hatékonyabb és környezetbarátabb kikötőkért, valamint a helyi tömegközlekedés kibővítéséért emeltek szót. Programjukban szerepelt még a lakott területekre vonatkozóan átfogó 30 km/h sebességű zónák bevezetése, az óvodai férőhelyek bővítésének felgyorsítása, az egész napos iskolai ellátás lehetővé tétele, valamint a szakmunkáshiány egy brémai képzési alappal történő ellensúlyozása.

Ezzel szemben a CDU, amely 2019 26,7 százalékkal a legerősebb párt lett Brémában, kampányában inkább az oktatási és gazdasági kérdésekre összpontosított. A kereszténydemokraták – bár nem túl markánsan, de feszegették a belső biztonság kérdését is, amit többek között a rendőrség létszámának megemelésével erősítenének. Továbbá magánbefektetők segítségével akarják felgyorsítani a bölcsődei és óvodai férőhelyek kiépítését, illetve kötelező óvodai évet vezetnének be minden olyan gyermek számára, aki nyelvi támogatást igényel.

A Zöldek már tizenhat éve tagjai a kormánynak, és a legutóbbi voksoláson a szavazatok 17,4 százalékát szerezték meg. A párt célja többek között a klímasemleges gazdaság és a hidrogéninfrastruktúra fejlesztése, a szél- és napenergia arányának jelentős növelése az energiamixben,

amely ötletükkel jelentősen megosztják a választópolgárokat.

A Balpárt 2019-ben 11,3 százalékkal a brémai tartományi parlamenti választáson eddigi legjobb eredményét érte el, majd először került kormányra egy nyugatnémet tartományban. Mostani kampányában a párt mindenki számára inkluzív iskolákat, az ingatlanokra kivetett vagyonadó emelését, szociális villamosenergia-tarfiát és középtávon ingyenes tömegközlekedést szorgalmazott. Emellett aktív állami iparpolitikát és a klímabarát gazdaságra történő átállást szeretnének.

A Szabad Demokrata Párt (FDP) a múltban hatszor volt már kormányon Brémában, a legutóbbi választáson hat százalékot ért el. A választási programjukban a liberálisok a digitalizált oktatást és az iskolai teljesítményorientációt akarják erősíteni, valamint több egész napos iskolát hoznának létre. A gazdasági kihívásokra az FDP a digitalizációval válaszolna, illetve a kampány során a belbiztonsági problémákat hangsúlyozta erősen, ezzel is profilt próbálva mutatni például a CDU-val szemben.

Az úgynevezett Dühös Polgárok (Bürger in Wut, röviden: BIW) egy eddig csak Brémában induló, 2004 óta létező jobboldali konzervatív mozgalom, amely a protestszavazók gyűjtőhelyeként tekint magára. A szervezet 2007 óta bremerhaveni mandátummal képviseltette magát a Bürgerschaftban. 2019-ben a városállam egészében a szavazatok 2,4, míg Bremerhavenben 7,4 százalékát szerezte meg. A mostani választáson azonban, miután az AfD belső megosztottsága miatt nem tudott jogilag érvényes listát benyújtani és ezért nem vehetett részt a választáson, a BIW-nek, amely alapvetően a CDU és az AfD között határozza meg magát, jó esélye volt arra,

A februárban alakult Bündnis Deutschland szintúgy konzervatív párt, amely ezen a tartományi parlamenti választáson akarta megmérettetni magát először, végül csak a BIW támogatása mellett döntött. Mindazonáltal ezután a két párt megegyezése szerint a BIW be fog olvadni a Bündnis Deutschlandba, hogy egy országos szintű konzervatív-polgári alternatívát próbáljanak felmutatni a CDU és az AfD között.

A miniszterelnök-jelöltek

A hivatalban lévő Andreas Bovenschultenak (SPD) ez volt az első választási kampánya, mivel csak azután került tisztségébe, miután 2019-ben az akkori kormányfő és csúcsjelölt, Carsten Sieling (SPD) az akkori választási vereséget követően lemondott. Bovenschulte az SPD balszárnyához tartozik és többéves tapasztalattal rendelkezett az önkormányzati politikában.

A CDU részéről a hivatalban lévő tartományi parlamentelnök, Frank Imhoff volt a csúcsjelölt, egy egyedi „tandem” felállásban. Ez azt jelentette, hogy Imhoff a 27 éves Wiebke Winterrel, a CDU jövőbeni reménységével és a Klímaunió elnökségi tagjával közösen csinálta végig a választási kampányt. Imhoff és Winter politikai tandemje azt volt hivatott megmutatni, hogy a brémai CDU ma már mennyire sokszínűen gondolkodik és mennyire modern. Imhoff egyébként 1999 óta tagja a brémai parlamentnek, és családjával egy tejgazdaságot vezet.

A Zöldek is listáját is egy már ismert politikus, Maike Schaefer vezette, aki már 2019-ben is listavezető volt. Schaefer az elmúlt négy évben az éghajlatvédelemért, környezetvédelemért, mobilitásért, városfejlesztésért és lakásügyekért felelős szenátor és Bovenschulte helyettese volt. Hivatali ideje alatt sikerként könyvelheti el a 9 eurós jegy tavalyi megtárgyalását, azonban a belvárosokra vonatkozó közlekedéspolitikája igencsak megosztó volt a választópolgárok körében.

A Balpárt listavezetőjeként is egy szenátor indult, mégpedig Kristina Vogt, gazdasági ügyekért felelős szenátor. Vogt a világjárvány alatti pragmatikus válságkezelésével a gazdasági élet szereplői többnyire elégedettek voltak. Az FDP ezzel szemben egy új jelöltre bízta a listavezetői pozíciót. A delmenhorsti születésű Thore Schäck egy start-up céget vezet és 2019 óta tagja a brémai parlamentnek, 2020 óta pedig az FDP tartományi elnöke.

A mostani eredmények és a lehetséges koalíciók

A közel 463.000 választásra jogosult állampolgárnak körülbelül 57%-a vett részt a szavazáson, amelynek előzetes eredménye alapján (a hivatalos eredményre szerdáig még várni kell) az SPD 29,9 százalékot elérve (2019-hez képest +4,5 százalék) visszaszerezte a legerősebb politikai erő pozícióját a 25,7 százalékot megszerző CDU-val szemben, amely a 2019-es eredményéhez képest egy százalékot gyengült. A Zöldek, akik általánosságban az elmúlt tartományi és szövetségi parlamenti választásokon folyamatosan erősödő tendenciát mutattak, most Brémában 5,7 százalékot gyengülve 11,7 százalékot értek el. Az este legnagyobb győztese egyértelműen a BIW, ami jelentősen profitálni tudott abból, hogy az AfD nem vehetett részt a voksoláson, és 7,2 százalékot javulva majdnem kétszámjegyű eredményt ért el (9,6%). Figyelemre méltó a BIW bremerhaveni szereplése, ahol 22,4 százalékkal a CDU-t is megelőzve másodikként futott be (összehasonlításképp: Brémában 7,5 százalékot szereztek). A Balpárt 11,2 százalékkal nagyjából 2019-es eredményét hozta (-0,1%), míg az FDP 0,7 százalékot rontva 5,2 százalékkal megugrotta a bejutási küszöböt.

A jelenlegi eredmények alapján a 87 fős tartományi parlamentben, amelybe 72 képviselőt a brémai, míg 15-öt a bremerhaveni választókörzet ad, a következőképp fognak alakulni az erőviszonyok:

Ezen viszonyok fényében három koalíciós opció lehetséges: az eddigi R2G, azaz vörös-vörös-zöld (SPD-Die Linke-Zöldek) koalíció folytatása, egy kevésbé valószínű nagykoalíciós (SPD-CDU) együttműködés vagy a szövetségi szinten is működő jelzőlámpa-koalíció (SPD-Zöldek-FDP). A regnáló kormányfő, Bovenschulte a kampányban nem kötelezte el magát előre és nem zárta ki egyik lehetőséget sem, mindenesetre az SPD-nek – annak ellenére, hogy egyszerűbb lenne egy koalíciós partnerrel dolgozni – inkább természetesebb lenne továbbra is a Zöldekkel és a Balpárttal együttműködni.

Országos kitekintés

Az SPD az előzetes várakozásokat megcáfolva simán megnyerte a választást, így egyúttal vissza tudta szerezni régi pozícióját a szociáldemokrata fellegvárban, mint legerősebb párt. Ezt a szövetségi pártvezetés is megkönnyebbüléssel fogadta, hisz továbbra is megmaradt egyik utolsó stabil bástyájuk. Mindenesetre Olaf Scholz (SPD) kancellársága alatt nem tárul elénk egységes kép az SPD tartományi választásokon elért eredményeit illetően. Eddigi mérlege: Saar-vidéket a CDU nyerte, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Schleswig-Holsteinban különösen rosszul szerepelt az SPD, míg Alsó-Szászországban jól tartotta magát, legutóbb Berlinben pedig „elbukott”, majd Brémát most ismét sikerült megnyerni és megtartani.

Az előzetes eredmények tekintetében elmondható, hogy a CDU-nak a „tandem”-próbálkozása nem fizetődött ki, a BIW ilyen szintű megerősödését elnézve a kereszténydemokratáknak jobban előtérbe kellett volna helyezni a tipikusan konzervatív témákat, mint a bevándorlás, a belbiztonság és a gazdasági prosperitás. Jól látható továbbá, hogy jelentős potenciál húzódik meg a protestszavazók megszólításában, amely leginkább a CDU számára rejtegethet lehetőségeket, ha újra vissza szeretné nyerni igazán néppárti arcát.

– köszönhetően a Robert Habeck (Zöldek) szövetségi gazdasági miniszter által benyújtott épületenergetikai törvénytervezet körül szövetségi szinten fellángoló vitának, valamint a szintúgy Habeck körül kialakult nepotizmus vádjának. A párt hosszú idő után először nem tudott arányaiban szavazatokat nyerni, ami hosszú távon a szavazóbázis esetleges erodálódását jelezheti a szövetségi szinten vitt politikai irányvonalak és az ebből fakadó bázison belüli belső feszültség és megosztottság miatt.

Az FDP a hat tartományi választáson, amelyek azóta voltak, amióta a párt újra szövetségi kormány tagja, az SPD-hez hasonlóan szintén vegyes képet tud felmutatni. Három esetben (Saar-vidéken, Alsó-Szászországban és Berlinben) maradtak öt százalék alatt, míg Schleswig-Holsteinben és Észak-Rajna-Vesztfáliában bár bejutottak a tartományi parlamentbe, azonban kiestek a kormányból. Most Brémában szintén épphogy megugrották az öt százalékos bejutási küszöböt, így úgy tűnik, hogy az FDP 2009-2013 közötti időszakhoz hasonlóan ismét felőrlődhet a szövetségi kormányzati szerepvállalása miatt. Ezzel szemben a Die Linke kormányzati részvétele megtérülni látszik Brémában, valamint a párt valószínűleg profitálni tudott abból, hogy a szövetségi jelzőlámpa-koalíció (SPD-Zöldek-FDP) nem igazán tud dűlőre jutni szociális kérdésekben. A mostani eredmény azonban nem változtat a Balpárt egzisztenciális fenyegetettségén: Országszerte továbbra is négy és öt százalék között mozog a párt és az új választási törvény alapján feltehetően nem jutna be a Bundestagba.

Összességében tehát nagy meglepetések nem történtek Brémában, viszont politológiai szempontból érdekes mozgásokat figyelhet meg az ember. És a brémai tartományi választás nem az idei legfontosabb volt, különösen azért, mert arányaiban nézve Németország lakosságának egy százalékát sem érintette ez a voksolás. Mindazonáltal a szövetségi politika szoros figyelemmel követte, hiszen ez volt az utolsó választás az őszi nagy hesseni és bajor próbák előtt. Akkor együttesen a németországi választásra jogosultak közel negyede adhatja le voksát a pártokra.

Nyitókép: választási feliratos tábla a brémai főtéren (Sina Schuldt / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)