Stírölés

„Nem tudta? Nos, Ausztráliában egy éjszakai szórakozóhely úgy döntött, kidobják azokat a vendégeket, akik másokat bámulnak anélkül, hogy az illető beleegyezett volna. Mindezt a sydneyi Club 77 vezette be, mondván, hogy frissíti a zaklatással kapcsolatos zéró tolerancia politikáját.

»Éjszakai klubként bátorítjuk az ismerkedést, azonban minden kapcsolatfelvételnek szóbeli beleegyezéssel kell kezdődnie. Ez akkor is érvényes, ha például távolról bámulsz valakit. Ha a figyelem, amit valakinek nyújtasz, nemkívánatos, az zaklatásnak minősül.«

A szabályt be is tartatják majd, ugyanis egy rózsaszín mellényt viselő »biztonsági tiszt« lesz felelős a panaszok feldolgozásáért, aki majd ki is kíséri a „sértő egyéneket”.

»Ebben a klubban tilos megnézni a nőket!« Ne feszegessük, hogy miért csak a nőket tilos, és azt se, hogy kinek. Nőknek is tilos nőket nézni, vagy ha csak férfinak – ami több mint valószínű –, akkor a fekete-sárga és muszlimnak is tilos-e, törődjünk bele abba, hogy a fehér férfinak tilos nőket stírölni.

Kicsit nehéz lesz ismerkedni a szép új világban. Mert ugye az ismerkedés a nézéssel kezdődik. Aztán jön a kedvező válasz esetén – mosoly, tekintet stb. – a megszólítás, a közelebb ülés, majd adatok egyeztetése (telefonszám, holnap mit csinálsz, mikor jársz erre stb.) De ugye ez mind »zaklatás« egytől egyig.

Jó, előtte belegyezést kell szerezni. De hogy? Ahhoz, hogy aláírassam a papírt, meg kell szólítanom, és rá kell néznem. Vagy a pincérrel odavitetek egy cédulát, és a pincér odasúgja: Hölgyem, ott balra a négyes asztalnál az az úr szeretné önt nézni, aláírja-e ezt a jogi nyilatkozatot két tanúval?

Roppant életszerű. Igazság szerint a haladás a puszta létezéssel megy szembe, az ember azt érzi, mindent elkövetnek a kihalásunk érdekében.”

Nyitókép: Pixabay