Húsz évvel ezelőtt, 2003. március 20-án az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül megelőző, úgynevezett preventív háborút indítottak Irak ellen.
„Húsz évvel ezelőtt, 2003. március 20-án az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül megelőző, úgynevezett preventív háborút indítottak Irak ellen. Arra hivatkoztak, hogy Irak Amerikát és a világot megsemmisítéssel fenyegető tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, amiket használni akar. Ez volt a terrorbombázással és légitámadással kezdődő, százharmincezer fős inváziós hadsereggel indított teljeskörű támadó háború indoka és magyarázata.
Televíziós beszédében George W. Bush, az USA 43. elnöke [1] azt ígérte, hogy eltávolítja a diktátort: Szaddám Huszeint [2] és felszabadítja Irakot. Miközben hajnali 5 órától az első harminc Tomahawk rakéta becsapódásával megkezdődött Irak demokráciává bombázása, aközben az USA elnöke arról biztosította az amerikaiakat és a világot, hogy megkímélik a civileket, és tiszteletben tartják az iraki civilizációt.
Ennek érdekében romba döntötték Irakot, infrastruktúráját földig rombolták, feloszlatták a hadseregét és a rendőrségét, intézményeit felszámolták és ezzel működésképtelenné tették az országot. Vagyis politikai, biztonsági és gazdasági vákuumba taszították. Az eredmény 4 600 elesett és több mint harmincezer sebesült amerikai katona. Az iraki veszteségek pedig egyes források szerint több mint egymillió halott, nyolcmillió menekült, további hontalanná vált milliók és négymillió árva.
Irakot az amerikaiak civilizátori dühe kiszolgáltatta a vallási és törzsi ellentéteknek, amelyek megszülték a dzsihadisták új nemzedékeit. Megnövelték Irán befolyását és tekintélyét.
IRAK KITALÁLÁSA
»Mindenkinek annyi joga van, amennyi hatalma.«
Baruch Spinoza
Irak azokhoz a mesterségesen kialakított államokhoz tartozott, amelyeket az első világháború végén hoztak létre a magukat győztesnek tartó britek és franciák. [3] A Lenin és Wilson által szinte egyidőben meghirdetett nemzeti önrendelkezés elvére hivatkozva a britek nemzetállamot csináltak Irakból. 1921-ben egyesítették Baszrát és Bagdadot, később hozzájuk csatolták Muszult is, és a szír hasemita I. Fejszált tették meg királynak. Irak 1932-ben de jure független lett, a tényleges hatalom azonban továbbra is a britek kezében maradt, akik egészen a huszadik század végéig újra és újra beavatkoztak az ügyeikbe. Teljes függetlenségüket csak 1947-ben nyerték el. Ezt követően, úgy az 1958-ig tartó hasemita királyság, mint a későbbi köztársaság, illetve az 1979-től tartó Szaddám Huszein fémjelezte időszak alatt megszilárdult az iraki állam és megerősödött az iraki identitás. Az irakiak egységes országként tekintettek a hazájukra, magukat iraki állampolgárként tételezték, vallási, törzsi hovatartozásukat hátrább sorolták. 1961-ben a britek megakadályozták, hogy Irak bekebelezze a tőlük éppen akkor függetlenné váló Kuvaitot. 1990-ben, amikor Irak újra megkísérelte Kuvait elfoglalását, az USA vezette szövetség az első öbölháborúban – ami gyors amerikai győzelemmel végződött – visszavonulásra kényszerítette Szaddám Huszeint. Az USA akkor még nem akart rendszerváltást Irakban, nem akarta Szaddámot eltávolítani, később is csak gazdasági szankciókkal büntette az országot. Ezek a büntető intézkedések lerombolták az irakiak életszínvonalát, hatalmasra duzzasztották a korrupciót, és a folyamatos gyógyszerhiány következtében többezer ellátatlan beteg halálát okozták.”
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Bár az Iszlám Állam területi uralma évekkel ezelőtt összeomlott, a terrorszervezet ideológiája és online hálózata továbbra is halálos támadásokra inspirál világszerte.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Köze van a háztartási munkához.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
