Hogyan lettünk mi is magányos farkasok?

„Amióta kijött a hír, hogy lelőtték a Svájcból szabadon idáig kóborló farkast, elárasztották a hírfalakat az elkeseredett és dühös posztok. Kommentek ezreiben szidják az országot, ahol már nem is lepődünk meg azon, hogy ilyesmi történik, olyan eset, ami máshol vélhetőleg elképzelhetetlen lenne. Van néhány nyilvánvaló és politikai vonatkozásokkal is bíró aspektusa az ügynek, ami viszonylag könnyen érthető, de vannak mélyebbek is, amelyek miatt érdemes alaposabban is írni róla. Az ilyen heves reakciók mozgatórugói ugyanis csak részben tudatosult dolgok, a legmélyebb indulattriggerek inkább tudattalanul működnek.

AZ ÜGY POLITIKAI LECKÉJE ELÉG EVIDENS, DE KÉPES-E BELŐLE OKULNI A HATALOM?

Kezdjük talán a politikai leckével, amiből egy okos vagy ravasz hatalomnak illene tanulnia, mert ez a közfelháborodás jóval túlmutat a pártok szekértáborain. Persze Borsoddal kapcsolatban is vannak kemény sztereotípiák az ország többi részénél is barbárabb világról, meg a vadásztársadalom legalját is minősíteni látszik az esemény – mindezeket az előítéleteket megerősíti az esemény. A hatalom szempontjából azonban lényegesebb annak felismerése, hogy nem kéne tovább feszíteni azt a húrt. Az uralkodó »elit« törvények felettiségét úgy ábrázolják mint valami új arisztokráciát, amelynek tagjai vadászgatnak az újonnan szerzett kastélyaikhoz tartozó erdőkben, új uralkodó osztályként viselkednek, ahova nem lehet már bekerülni, legfeljebb beleszületni. Leginkább a Semjén–Lázár-vonalon láttuk a vadászatnak ezt a fajta promóját, aminek legjellemzőbb epizódja az volt, hogy Semjén helikopterről vadászott szarvasra. Ha van, ami visszatetszővé tud tenni egy hatalmat, akkor az a végtelen arrogancia, ami ebből árad. Ez aligha jön jól nekik, különösen amikor épp rekordokat dönt nálunk az élelmiszer-infláció. 

Ezen a politikai síkon nem túl nehéz lefordítani az elkeseredett reakciók üzenetét és azt, hogy miért azonosulnak olyan sokan a magányos farkassal, akiben a szabadság talán utolsó eleven jelképét és megtestesülését látják egy reménytelenül szolgaivá tett csicskavilágban, ahol az új uralkodó osztály minden szabad elemet ugyanígy le szokott vadászni. 

Mivel ez a farkas is migránsként jött az országba, eszünkbe juthat az a bizonyos óriásplakát is, amivel nemrég a migránsfóbiát erősítették közpénzből, és amit szegény farkas nem láthatott, mert akkor talán nagy ívben kerülte volna el e hont: »Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat« – illetve jelen esetben inkább a kultúránk hiányát a vadászatban is.”

Nyitókép: Pixabay