Felháborítónak tartom, hogy egy ilyen jelentőségű ügyben semmilyen információt nem közöl a kormány a nyilvánossággal, a konzultáció pedig szóba sem kerül. Interjú.
”A múlt heti moszkvai tárgyalása után Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, megvan a megállapodás a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról. A jogászok még szövegezik, utána benyújtják Brüsszelnek. Mit gondol, mikor ismerhetjük meg, hogy mi van a módosításban?
Ez egy jó kérdés, de azt felháborítónak tartom, hogy egy ilyen jelentőségű ügyben semmilyen információt nem közöl a kormány a nyilvánossággal, a konzultáció pedig szóba sem kerül.
Szijjártó Péter részéről nagyon homályos állítások hangzottak el, nem tudni például, hogy a több megvalósulási szerződésből melyiket módosítják. Van ugyanis egy létesítési (EPC), egy üzemeltetési (O&M) és egy üzemanyagellátási megállapodás is, ami a fűtőelemekre vonatkozik.
A finanszírozás módosításához pedig parlamenti jóváhagyásra van szükség, hiszen ott egy államközi szerződésről van szó, az a 2014 januárjában megkötött orosz-magyar nukleáris együttműködési megállapodáshoz kapcsolódik.
Kétharmaddal annyira nem lesz nehéz megoldani.
Nyilván meg fogják csinálni, csak azt akarom érzékeltetni, hogy Szijjártó nyilatkozata rengeteg kérdést vet fel, és egyikre sem kapunk választ. Arra meg pláne nem, hogy mi a módosítás lényege.
Az elmúlt napokban viszont olyan információk láttak napvilágot, hogy a kormányzat próbál előre menekülni az összeomlóban lévő paksi bővítésből. Miután maguk is érzik, hogy az ukrajnai agresszió miatt kialakult szankciós környezetben a paksi bővítés gyakorlatilag megvalósíthatatlan, próbálnak olyan áthidaló megoldást találni, ami anélkül mentesíti a szankciók alól a projektet, hogy teljesen meg kellene szabadulniuk az orosz féltől.
A hírek szerint az az elképzelés, hogy a magyar fél átveszi a fővállalkozói státuszt a Roszatomtól, menedzseli a beruházást, a Roszatomot pedig beszállítóként megpróbálja a radar alatt tartani.”
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Nehéz időszak volt ez, de örülök, hogy Magyar deklarációja ezt most lezárta, és mostantól kifejezett várakozással vagyok az új és újabb, tiszteletteli, a véleményemhez való jogomért kiálló tiszás kommentek felé.
Mert fogy.
A fiatalabbak kedvéért idézzük fel, mi is jellemezte 1994 és 1998, majd 2002 és 2010 között az MSZP–SZDSZ szoclib kormányzatot.
Jön a 14. havi nyugdíj! A Tisza a 13. havit is elvenné és nyugdíjadót vezetne be.
Gőzerővel megy a kampány és az adok-kapok, heves viták és ölre menések. Ez már csak így van!
Bencze Tamás megbízott vezetőedző az eset után úgy nyilatkozott, rendkívül sajnálatosnak tartja a történteket, és kiemelte: az ilyen cselekedetek semmire sem jelentenek megoldást.
Gyorsan meghirdetett, majd elhalasztott budapesti békecsúcs, orosz izmozás a fronton, bombázott ukrán civilek, Kijev és a Nyugat célkeresztjében az orosz gazdaság motorja, vagyis az energiahordozó-export.
