A szentatya megérezte Magyarországon a felé áradó szeretetet

„Milyen hatással lehet Ferenc pápa apostoli útja a nem hívőkre?

Az egyház pozitív kisugárzását mindenképpen erősíti a környezetére, emlékezhetünk, hogy milyen szép volt ez az eucharisztikus kongresszus alkalmával. Fontos megjegyeznem, hogy a vasárnapi pápai szentmisére meghívjuk a testvéregyházak, a többi vallások és a társadalmi szervezetek képviselőit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre pedig a tudományos élet jeles személyiségeit. Mindenki szívesen fogadja a meghívást, és érdeklődéssel jön.

A szentatya három napot tölt hazánkban. Ez hatalmas dolog annak fényében, hogy Ferenc pápa 2021-ben már ellátogatott Magyarországra, az eucharisztikus kongresszusra, sőt 2019 pünkösdjén Székelyföldön, Csíksomlyón is együtt imádkozott a hívekkel. Ilyen értelemben egyedülálló, hogy egy nemzet fiaival, a magyar katolikus egyházzal harmadszor találkozik. Minek köszönhető ez a kitüntető figyelem?

A múlt alkalommal, 2021-ben a szentatya tulajdonképpen egy nemzetközi eseményre jött, hiszen a katolikus világtalálkozón 83 országból érkezett zarándokok voltak jelen. Maga a rendezvény is azt a címet viselte, hogy 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, Ferenc pápa ezért is volt itt akkor rövid ideig. Ugyanakkor azt is látta, hogy a világtalálkozó iránt hatalmas volt az érdeklődés, és a látogatók többsége magyar volt, akik nagy szeretettel fogadták őt. Szerintem ez is megérinthette Ferenc pápát, és közrejátszott abban, hogy akkor elhatározta, visszatér Magyarországra.

Van annak többletjelentősége, hogy ebben a már-már világháborús hangulatban a szentatya hazánkba érkezik, ahol társadalmunk nagy többsége a mielőbbi békét, tűzszünetet szorgalmazza a keleti szomszédunkban dúló véres konfliktus kapcsán?

A szentatya ezt a látogatást jóval az orosz–ukrán háború kitörése előtt határozta el, így a mostani találkozásnak sem ez a fő témája. Az más kérdés, hogy ez egy olyan körülmény, amely nagyon komolyan minősíti, egy kicsit be is árnyékolja ezt az időszakot. Fontos kérdés a menekültek befogadása, csaknem másfél millió ukrajnai ember érkezett hozzánk, és az ő ellátásuk kemény feladat még akkor is, ha a többségük folytatja az útját Nyugat-Európa felé. Még így is sokan maradtak itt, akiket el kellett helyezni, őket segíteni, akár élelmezni kell, és folyamatosan meg kell oldani a gyermekek iskoláztatását is. Ezeket próbáltuk egyházi szervezésben is segíteni, támogatni, még egyházmegyei épületeket is a menekültek rendelkezésére bocsátottunk, és plébániai közösségek is fogadtak érkezőket. Éppen ezért úgy gondolom, mint katolikus közösség is megtettük azt, ami ebben a helyzetben megtehető. A segítő szeretet háborús időkben is az emberségnek és így a békének az ügyét képviseli.”

***

Nyitókép: Andreas SOLARO / AFP