Ő tényleg, és nem csak szavakban szerette ezt az országot.
„Anyai szívem fáj… így szoktak kezdődni látomások és próféciák, amelyet Szűz Máriának projektálnak ki a hívek, amikbe az egyház vagy az Örökkévaló képzelt vagy átélt fájdalmát vélik megragadni botorkáló emberiségünk válogatott tettei miatt. S a hazának mint anyának - folytathatnám én Vörösmarty sorait -, sem derül föl boldog napja. De inkább saját magam nevében beszélek mint magyar. 129 éve halt meg Kossuth. Rá nemcsak a feledés homálya merült, hanem torz emlékezet mételye járja át alakját. Bárgyú és felelőtlen népvezér, ostoba nacionalista, csaló, gyáva és tolvaj politikus. Szembeállítják sokan igaztalanul Széchenyivel, amikor vitájukat csak a tájékozatlan vagy hazug utókor fújta fel. A polgári Magyarország nagy tisztelői pedig vakon úgy tesznek, mintha elgondolható gondolat lenne Kossuth nélkül a modern polgári Magyarország. De ez nekem fáj, nem Kossuth-nak. Ő tényleg radikálisan azonosította magát ezzel az üggyel - ami a mi hazánk -, és most is - ha él, bár miért ne élne? - a hazáért aggódik, nem saját soha nem volt igaz kultusza miatt. Talán könnyebb is a számára: a bárgyú és felelőtlen népvezérek végre már nem éljenzik.
Kossuth-ot érteni és tisztelni szív kell, igaz hazafiság, de a ráció mellett a szív együtt dobbanása is, ahogy Kossuth tábori rabbijának fia, Lőw Immánuel megfogalmazta. Ő a szív vérével állította azt szembe.”
Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Bryan E. Leib szerint ostobaság az, amit az amerikai nagykövet művel.
Csak egyetlen dolgot kellene megtennie Magyar Péterék egyesületének, ha valóban ajándékozni szeretne a gyermekotthonok lakóinak.
