„Gelencsér Ferenc, a Momentum, elnöke úgynevezett nagyinterjút adott az Index portálnak. Már Gelencsérnek abban a beszédében is, amelyet Donáth Anna emlékezetes »jövőértékelője« előtt tartott, volt egy pont, amelyen fennakadtam. »Az elmúlt tíz évet két volt KISZ-titkár veszekedése jellemezte a magyar politikában.« Ebben a mondatban is benne van, amit az Élet és Irodalomban, Kiút a kiúttalanságból címmel megjelent cikkem utolsó mondatában így jellemeztem: »… a Momentumot pedig leginkább a két irányú szembehelyezkedés minduntalan előtörő igénye akadályozza abban, hogy az orbáni önkényuralom rendszerellenzéki kihívójává emelkedhessék«. Mintha az számítana, hogy valaki diákkorában KISZ-titkár volt. KISZ-vezető voltam én is, azok voltak nagyon sokan azok közül, akikben a Momentum politikusaihoz hasonlóan élt a közéleti cselekvés vágy, de egy generációval előbb jöttek a világra. Ugyanezt a problémát látom a Momentum politikusainak számos megnyilatkozásában, így Gelencsér interjújában is.
Itt van például a következő mondata. »A politika szolgálat, munka, de az elmúlt harminchárom év arról szólt, hogy a mindenkori politikusok és parlamenti képviselők csak egy dolgot néztek: mi az önös érdekük. Így lettek ennek az országnak rendkívül gazdag politikusai és rendkívül szegény állampolgárai.«