Érvek az akkumulátorgyár mellett

„Az elektromos járművek gyártása 1838-ban kezdődött, 52 évvel a belső égésű motoros járművek megjelenése előtt. Az 1910-es évektől kezdve a belső égésű motorok kereskedelmi forgalomba hozatala után az elektromos járművek az akkumulátorok nagy helyigénye, szerény teljesítménye és lassú tölthetősége miatt kiszorultak. Az elmúlt évtizedekben az elektromos járművek újbóli bevezetésére tett kísérletek eleinte többnyire csak félsikereket hoztak, de a 2010-es évtized kezdetétől fordulat következett be az e-gépjárművek piacán.

A növekvő károsanyag-kibocsátás, az ózonréteg vékonyodása, az üvegházhatású gázok magas légköri koncentrációja következtében egyre több pénz áramlik a közlekedési szektor környezetbaráttá tételébe. Az Európai Unió 2035-re nulla értékben határozta meg az értékesített gépjárműflotta szén-dioxid-kibocsátását. Vagyis a jelenlegi szabályozás értelmében csak új technológiával gyártott, például akkumulátorral ellátott elektromos autók lesznek ekkortól értékesíthetők az európai piacon.

Az Európai Unió egyes tagállamai, az Egyesült Államok, Japán, Kína és mások a közelmúltban jelentették be terveiket az elektromos járművek és az ezekhez szükséges akkumulátorgyárak kapacitásbővítésére vonatkozóan. Ide tartoznak az adózási ösztönzők, az akkumulátorokkal és elektromos járművekkel kapcsolatos kutatások finanszírozása, a gyáregységek építése, valamint a töltési infrastruktúra kiépítésére vonatkozó tervek. A nagyvárosok, mint például Párizs, München, London, az USA és Kelet-Ázsia metropoliszai elektromos autómegosztó rendszereket jelentettek be, míg a közigazgatás és a nagy flottát használó vállalatok elektromos járműveket vásárolnak.

Az akkumulátorgyártás más ipari létesítményekhez hasonlóan nem kibocsátásmentes. Az értékláncának van egy valóban környezet­romboló aspektusa, mégpedig az alapanyag-bányászat, ami jórészt Európán kívül folyik. Ezt gyakran hozzák fel a szakértők ellenérvként az elektrifikáció ellen, amit nehéz lenne szakmailag vitatni, hiszen valóban van igazság abban, hogy Európa áthelyezi a szennyezését a kontinensről. A helyzetet némileg árnyalja, hogy az akkumulátorok újrahasznosítására is növekvő figyelem irányul, ami enyhíti majd a külső nyersanyagkeresletet.”

Nyitókép: Munkagépekkel talajelőkészítő munkálatokat végeznek a leendő CATL akkumulátorgyár területén a Déli Ipari Parkban Debrecen közelében 2023. február 23-án. A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben.MTI/Czeglédi Zsolt