Aki lebecsüli ennek a népnek a tájékozódási képességét, aki sutba veti történelmi tapasztalatait, nem tudja, mit beszél.
„Azt mondja egy nyugati ismerősöm – ország, név nem fontos, csak annyi, hogy egy metropoliszban él, nyilván bangladesiek, filippinók és szudániak tőszomszédságában –, hogy mi, magyarok nem ismerjük a multikulturalizmust. Hogy nem élünk együtt idegenekkel, nem tudjuk őket beolvasztani, fogalmunk sincs, mit kezdjünk velük. És hogy a nyomorúságunk ebből fakad: hogy tudniillik nem ismerünk másokat, nincsenek tapasztalataink arról, milyen eredményes csapatjátékot űzni az egyérintőzés helyett.
Ha magam elé terítem a magyarság képzeletbeli, nagy öröktérképét, elég jól fest a kritikus nyugat-európai okostojásokéhoz képest. Ezen a térképen először is ott látom a magyarság családjába réges-régen betagozódott hajdani maradványokat, jövevényeket: székelyeket, kunokat, jászokat, hajdúkat, palócokat, csángókat, matyókat – mindenkit, aki külön jellemvonásokkal, tulajdonságokkal él köztünk ma is. Ismerem őket személyesen, közösségileg, jártam náluk százszor, ezerszer, hagyományrendszerük, felfogásuk, nyelvük, kultúrájuk az enyém is. Pedig ők máshonnan érkeztek, máshol vannak, mégis egybetartozunk (bennem székely, kun és jász vér is van, lehet, ami lényegtelen persze, csak jelzem, hogy a vér is a befogadásra kötelez).
A cigányokról hadd formáljunk mi is szerény véleményt, vagy fél évezrede együtt élünk, ismerjük készségeiket, tudásukat, tudjuk, hogyan játszott a cigánybanda magyar úrnak, szegény embernek, csatázó honvédnek, valamint Jávor Pálnak is napokkal a halála előtt, de a mai gondjaikat is látjuk, ahogyan azzal is tisztában vagyunk, milyen családi, közösségi szokásaik vannak, nem beszélve a nyelvükről, ami részben már a magyar nyelvnek is része, hiszen beépültek szavaik, kifejezéseik.
Aztán itt vannak a szomszéd népek. Románok, szlovákok, szerbek, horvátok, ukránok, szlovének, osztrákok – náluk annyiszor járt és jár az ember, hogy röstelkedve már az ő országukat is szülőföldünknek látjuk. Trianonra gondolva pláne, ezerszeresen is. A távolabbi szomszédok, a csehek, lengyelek, bosnyákok, albánok és bolgárok, a többiek is nagyon jól ismertek előttünk. Értjük a vallásukat, bejártuk az országukat, tudjuk, milyen sorsközösség fűz össze bennünket. Mivel ők is ismernek bennünket, megértjük egymást.
(...)Magyarnak lenni hajós vállalkozás: igen, mi kikötünk a világ valamennyi kikötőjében. Aki lebecsüli ennek a népnek a tájékozódási képességét, aki sutba veti történelmi tapasztalatait, nem tudja, mit beszél. Semmiféle multikultit nem kell tanulnunk, hiszen gyakorlatilag mindenütt ott vagyunk. De nemcsak ott vagyunk, figyelünk és elemzünk is. Ezeket a tapasztalatokat kreativitássá, munkaszeretetté gyúrja az idő, ha pedig az ember tudja, mit akar, értéket is választ magának. Aki nem, az lemarad, és liberális nézetekkel palástolja fogyatékosságait.”
Nyitókép: Pixabay
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
A Tisza Párt elnökének meg kell tanulni, hogy a nemzetbiztonságnál nem lehet fontosabb a népszerűség-hajhászás – hangsúlyozta Horváth József.
Az 1967-es hatalomra jutásával Ceaușescu megkezdte hosszú és félelmetes uralmát, amely 1989-ig tartott.
Szörényi Levente fedezte fel, egy nemzet ismerte meg, mégis otthon, a Gyimes-völgyben alapított családot. Antal Tibor ragaszkodik az értékeihez és az otthonához. Interjúnk.
A magyarlakta Hargitában volt a legnagyobb részvétel Romániában a parlamenti választásokon.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
