Mi a beleegyezéses korhatár Európa, az Egyesült Államok a világ más országaiban?

„Mi a beleegyezéses korhatár Európa, az Egyesült Államok a világ más országaiban? Körkép. Ildikó Antal-Ferencz szabadúszó újságíró összefoglalója.

Mint azt a Szent István Intézet is megírta, 2023. február 13-án nyilvánosságra került egy magát efebofilnak valló férfi videója, aki azt állította (később ugyan az egészet viccnek minősítve), hogy 39 évesen egy 15 éves fiúval folytat szexuális viszonyt. Az akkor egy budapesti általános iskolában dolgozó, azóta már elbocsátott pedagógiai asszisztens e viszonyt teljesen rendben valónak mutatta be, arra hivatkozva, hogy az a hatályos Btk. szerint nem minősül bűncselekménynek. A jelenlegi jogszabályok szerint alapesetben egy 14 év feletti fiatal (gyermek) szabad akaratából szexuális kapcsolatot létesíthet 18 éven felüli személlyel büntetőjogi jogkövetkezmények nélkül.

Azóta a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájánál büntetőeljárás indult gyermekpornográfia gyanúja miatt, házkutatást is tartottak a budapesti férfinél, melynek során a nyomozók számítástechnikai és informatikai eszközöket, adathordozókat foglaltak le. Az ügy azonban túlmutat a hatályos büntetőjogon és továbbra is megválaszolásra várnak az érintett gyermek jogaival kapcsolatos felvetések, hiszen a gyermekek érdekei a felnőttek szexuális önmegvalósításához fűződő jogaival merőben ellentétesek is lehetnek. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy családszervezetek, köztük a Szent István Intézet kezdeményezte a hatályos magyar jogszabályok vonatkozó felülvizsgálatát, a gyermekek érdekeit következetesen figyelembe vevő módosítását. A CitizenGo pedig petíciót is indított.

Bár a kezdeményezés és a petíció elsősorban az ún. beleegyezéses korhatár növelésére irányul (ez az a kor, amitől kezdve a jog az illetőt elég érettnek tekinti ahhoz, hogy felelősen beleegyezzen a szexuális együttlétbe), a családszervezetek felismerték azt is, hogy a kérdés jóval komplexebb a korhatár kérdésénél, a hatályos magyar büntetőjogszabályok vonatkozó felülvizsgálatánál (amely révén fokozni kellene a korhatár alattiak védelmét, különösen a velük hatalmi vagy befolyásolási viszonyban lévő felnőttekkel szemben), de még azon túlmutatóan is van tennivaló: segélyhívószámok számának és ismertségének növelése, a visszaélések azonnali és szakszerű kezelése és követése, illetve a megfelelő szexuális nevelés a családokban, és az oktatásban (családi életre nevelésen keresztül), ahol fokozott hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre.

(...)Egyes országokban nincsenek korhatárok, de minden házasságon kívüli szexuális kapcsolat jogilag tiltott, jellemzően az iszlám országokban. E körbe tartozik: Afganisztán, Egyesült Arab Emirátusok, Irán, Jemen, Katar, Kuvait, Líbia, Maldív-szigetek, Omán, Pakisztán, Palesztina (Gáza-övezet), Szaúd-Arábia, Szudán.

Összefoglalva

A beleegyezéses korhatár Magyarországon az egyik legalacsonyabb, akár Európát, akár (néhány extrém kivételtől eltekintve) az egész világot nézzük. Van ugyan egy négy éves kivétel-szabályunk, de alapvetően nincsenek védve a 14-18 év közötti fiatalok (gyermekek), miközben a világ, sőt Európa más országaiban sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk. Ahogy már említettem, a szexuális visszaélés kérdése komplexebb, mint a beleegyezéses korhatár, és bőven van tennivaló több kapcsolódó területen, de első lépésként mindenképp érdemes lenne a jelenlegi büntetőjogi helyzetből elmozdulni a korhatár növelésével. A korhatár szabályainak szigorítása ugyanis segíthet csökkenteni a visszaélés kockázatát azáltal, hogy megnehezíti a felnőttek számára a kiskorúakkal folytatott szexuális tevékenységet, hiszen az szexuális visszaélésnek minősül és súlyosan büntetendő. Továbbá hozzájárulhat az egészségesebb párkapcsolatok kialakulásához, és csökkentheti a nemi betegségek, a tinédzserkori terhességek és az abortuszok kockázatát.”

Nyitókép: Pixabay