„Azt mondanám, ha egyszer volt sikeres, unortodox gazdaságpolitikánk, akkor legyen sikeres, unortodox oktatáspolitikánk.
Olyan világot teremtünk, ahol a gyerekek meg akarnak születni!
Kis, boldog ország leszünk, a világ legjószívűbb gyerekeivel, akik persze a világ legokosabb gyerekei is, de ez másodlagos.
Nekünk az Isten csodálatos képességeket adott, mi vagyunk a világon a legjobb munkaerők, mert motiváltak vagyunk, okosak és maximalisták. Ezért szívja el tőlünk a Nyugat a munkaerőt és ezért jönnek ide a nyugati gyárak a maradékért.
Szóval csak jókedv kell és pálya, hogy itt maradjanak a fiataljaink.
Ehhez vidám és motivált pedagógusok kellenek, akik kiszeretik a gyerekekből a jót.
Én biztos aszerint értékelném a pedagógusokat, hogy kinek a tanítványai tudják kifejezni magukat, hol jó az osztályközösség és hol tudnak együttműködni a gyerekek. Akiknek ilyen eredményei vannak, nekik sokat kell fizetni, hisz nemzetgazdasági jelentősége van a jól nevelt gyerekeknek: ők termelik majd a pénzt és ők szülik a további jófej gyerekeket a világra!
Nem kell több okos gyerek, van elég! Több kedves gyerek kell! Aztán az okos és kedves gyerekek úgyis érvényesülnek.
Volt nemrég egy kísérlet egy budapesti gimnáziumban. Az egyik osztályban két matek óra helyett, kettővel több énekórát tartottak.
Láss csodát! A többet éneklő osztály jobb lett matekból, mint a párhuzamos osztály, amelyiknek dupla matekórája volt!
Ott van a Boldogságóra képzés is. Az óra közben a tanár kicsit játszik a gyerekekkel, dicsérgetős játékot.
Azok a gyerekek, akik ilyet játszottak öt percig, sokkal jobb dolgozatot írtak, mint a másik osztály.
Ezek tudományosan mért eredmények. Tehát nem attól lesznek okosak a gyerekek, ha teletömjük őket adatokkal.
Rengeteg tudás van az oktatásról külföldön és itthon, rengeteg modell, van miből válogatni.
Mi megtalálhatnánk a magyar utat, aminek csodájára járnak!!”
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán