Egyáltalán nem tűnik úgy, mintha „támadásra” készültek volna Trumpék

Trump arra törekedett, hogy megtartsa a mozgásterét, hogy képes legyen majd Putyinnal tárgyalni.

A rendelkezésre álló kapacitásait Ukrajna jóval hatékonyabban tudta kihasználni, mint Oroszország.
„A több, mint egy éve zajló orosz-ukrán háború az 1945 utáni Európa legsúlyosabb fegyveres konfliktusaként alapvetően egy új, sokkalta instabilabb korszak kezdetét hozta magával. Az elmúlt 30 év lokalizált, illetve alacsony intenzitású konfliktusait követően a világ újra egy tömeghadseregek által megvívott anyagháborúval találta szembe magát. Utóbbira sem a Nyugat, sem Oroszország nem készült fel igazán.
Noha a kezdeti gyors győzelemben reménykedő orosz hadicélok nem teljesültek, ám Ukrajna sem dőlhet hátra, hisz a háborúnak még egyáltalán nincsen vége. Kompromisszumra jelen állapot szerint aligha van esély, és egyelőre mindkét fél a másik oldal kivéreztetésével akar harctéri győzelmet aratni.
Az elmúlt egy év alapján katonai szempontból milyen teljesítményt nyújtottak a felek?
Nos, a kezdeti állapotokat tekintve a várakozásokhoz képest Oroszország alul, míg Ukrajna felül teljesített. Moszkva a háború megindításakor vélhetően a krími szcenárió megismétlődését, vagy legalábbis egy ahhoz felettébb hasonló eseménysorozatot várt, ahol az addigi ukrán kormányzat egyszerűen széthullik, majd a háború előtti orosz biztonsági igények elismerését követően egy oroszbarát bábkormány alakul Kijevben. Viszont ukrán oldalról az állam és a fegyveres erők összeomlása nem következett be, sőt Janukoviccsal ellentétben Zelenszkij is az országban maradt.”
Nyitókép: Facebook