A rendelkezésre álló kapacitásait Ukrajna jóval hatékonyabban tudta kihasználni, mint Oroszország.
„A több, mint egy éve zajló orosz-ukrán háború az 1945 utáni Európa legsúlyosabb fegyveres konfliktusaként alapvetően egy új, sokkalta instabilabb korszak kezdetét hozta magával. Az elmúlt 30 év lokalizált, illetve alacsony intenzitású konfliktusait követően a világ újra egy tömeghadseregek által megvívott anyagháborúval találta szembe magát. Utóbbira sem a Nyugat, sem Oroszország nem készült fel igazán.
Noha a kezdeti gyors győzelemben reménykedő orosz hadicélok nem teljesültek, ám Ukrajna sem dőlhet hátra, hisz a háborúnak még egyáltalán nincsen vége. Kompromisszumra jelen állapot szerint aligha van esély, és egyelőre mindkét fél a másik oldal kivéreztetésével akar harctéri győzelmet aratni.
Az elmúlt egy év alapján katonai szempontból milyen teljesítményt nyújtottak a felek?
Nos, a kezdeti állapotokat tekintve a várakozásokhoz képest Oroszország alul, míg Ukrajna felül teljesített. Moszkva a háború megindításakor vélhetően a krími szcenárió megismétlődését, vagy legalábbis egy ahhoz felettébb hasonló eseménysorozatot várt, ahol az addigi ukrán kormányzat egyszerűen széthullik, majd a háború előtti orosz biztonsági igények elismerését követően egy oroszbarát bábkormány alakul Kijevben. Viszont ukrán oldalról az állam és a fegyveres erők összeomlása nem következett be, sőt Janukoviccsal ellentétben Zelenszkij is az országban maradt.”
Nyitókép: Facebook
Európa ismét nukleáris félelmekkel él: az ukrajnai háború, a zaporizzsjai atomerőmű körüli veszélyek és a német energiapolitika zsákutcái mind azt mutatják, hogy Csernobil nemcsak múlt, hanem jelen idejű tanulság.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Litvánia, Lettország és Észtország tett keresztbe a szlovák miniszterelnöknek.
Csaknem 10 ezer műalkotás sorsa továbbra is ismeretlen.
Dolgozni jöttek Oroszországba, de a fronton találták magukat.
Magyar Péter felfedte, milyen szerepet szán Radnai Márknak és Rost Andreának.
A Szépművészeti Múzeum főigazgatója lemondásával jelezte, hogy a folyamat vállalhatatlan.
