„Johanna Sigurdardottir kerülő úton jutott el a csúcsra
1942. október 4-én született Reykjavíkban, majd az izlandi kereskedelmi főiskolán tanult. Miután 1960-ban kereskedelmi diplomát szerzett, 1962-től 1971-ig az Icelandic Airlines (az Icelandair elődje) légiutas-kísérőjeként, 1971-től 1978-ig pedig irodavezetőként dolgozott. Karrierje korai szakaszától kezdve aktívan részt vett a szakszervezeti mozgalomban. Kapcsolatai révén került a politikába, 1978-ban a szociáldemokrata párt színeiben megválasztott parlamenti képviselőként. 1987-ben miniszter lett, majd a párt alelnöke, és az 1990-es évek közepén már a párt vezetésére pályázott. Ekkor azonban vesztett, a vereséget elfogadó beszéde közben pedig ökölbe szorította a kezét, és azt mondta: „eljön az én időm is”.
Nem sokkal később lemondott miniszteri tisztségéről
1995-ben saját pártot alapított, de 2000-ben visszatért a szociáldemokratákhoz, majd 2007-ben a szociális ügyek minisztereként újra a kormánytagok közé ült.
Sigurdardottir miniszterelnökké válása több tényezőnek is köszönhető. Hosszú politikai pályafutást tudhat maga mögött, 1978-os megválasztásának köszönhetően ő volt az izlandi parlament leghosszabb ideje hivatalban lévő tagja. Kormányzati pozícióban is szerzett tapasztalatot, négyszer volt a szociális ügyek minisztere, de felügyelte Izland szociális jóléti programjait is.”
Nyitókép: Emmanuel Dunand / AFP