„Orbán rendszere is pénzzel korrumpál, mi több, a mi pénzünkkel, de a filmmel ellentétben a kiszolgáltatottságot is maga teremti meg. Sokszor éppen azért hozza lehetetlen helyzetbe az embereket, intézményeket, városokat, hogy majd ő jelenhessen meg megmentőként, kénye és kedve szerint gyakorolva kegyet és kérni ellenszolgáltatást. Ezzel a gyakorlattal politikai kerítők, stricik és örömlányok világát teremtették meg. (...)
A napokban jött a hivatalos döntés az egyes önkormányzatoknak adott támogatások mértékéről. Volt aki megmagyarázhatatlanul sokat kapott. Volt, aki annyit, amennyi nagyjából járt neki, volt aki kevesebbet, volt aki semmit. Nem könnyű ítélkezni, állást foglalni abban, hogy mi a helyes magatartás, reakció a kegyúri módon megítélt támogatásokkal kapcsolatban. Az nem kérdés, hogy a kormányzati döntés minden átlátható, ellenőrizhető, számonkérhető elvet, eljárást nélkülözött. De az igen, hogy szabad-e ilyen eljárás keretei között bármennyi pénzt elfogadni. A pénzre szükség van, mondhatják a kizsigerelt önkormányzatok, persze Júdásnak is meg kellett élnie, vethetik oda azok, akik nem bocsátkoznak minden feltétel nélküli alkuba.Kinek van igaza?