Akadtak páran, akik felemelték a szavukat az embertelenség ellen.
„Szégyenteljes eseményre emlékezünk január 19-én, amikor a magyarországi németek kitelepítésére gondolunk vissza. Könyörtelenül, emberséget nélkülözve üldözött el 200-250 ezer német származású magyar embert Magyarország a második világháború után a kollektív bűnösség jegyében. Egy népcsoportot hibáztattak Hitlerért, a nácizmusért. Persze igényt tartottak sokan a javaikra is egyúttal (ahogy történt ez a 600 ezer zsidó származású magyar ember esetében 2 évvel ezt megelőzően). Nem mentség a tény, hogy a németek kifosztása és elűzése otthonukból Csehszlovákiában, Lengyelországban és Jugoszláviában is nagy intenzitással zajlott ebben az időben. Északi szomszédunk a Beneš-dekrétumok alapján az ottani magyarságot is hasonló módon bűnösnek bélyegezte, és jelentős részét deportálta, vagyonától megfosztotta. (Déli szomszédunkban ezrével végezték ki őket.) Itthon a politikai élet többsége – a Kisgazda Párt, a Kommunista Párt, a Parasztpárt – mellé állt e gaztettnek. Nagy Imre, Rákosi Mátyás, Tildy Zoltán, Kovács Imre, id. Antall József és sokan mások helyeselték a jogfosztást. Talán mondhatjuk, hogy ez volt a korszellem.
De mégis akadtak páran – igaz, a kisebbség, ahogy a zsidóüldözés idején is –, akik felemelték a szavukat az embertelenség ellen. Ilyen volt Bibó István is, aki aztán 10 év múlva, a forradalom idején a mártír Nagy Imre kormányának államminisztereként ment a börtönbe. Ő mert 1946-ban is a többséggel szemben a tisztesség oldalára állni. (»Ha a svábokra nem vagyunk tekintettel, legalább legyünk tekintettel magunkra, és ne felejtsük el azt, hogy a rablott holmival élés olyan demoralizálást jelent, ami súlyosabb veszteség, mint a rablott holmi gazdasági értéke.«)
Jobb lenne a világunk és mi itt a Kárpát-medencében is előbbre tartanánk, ha többször mernénk ellenállni a korszellemnek. Hiába követelnek sokan és hangosan valamit, attól még lehet, hogy a kisebbségnek van igaza. Ezért fontos a demokrácia és a szólás szabadsága, mert tévedéseinket leginkább ezek segítségével tudjuk korrigálni. Emlékezzünk hát most az áldozatok és a szenvedők mellett azokra is, akik szót mertek emelni az embertelenség és a jogtalanság ellen.”
Nyitókép: Fodor Gábor Facebook-oldala
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
A NATO védelmi miniszterei megállapodást kötöttek Ukrajna további támogatásáról, főképpen a légvédelem területén – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken Brüsszelben.
A hivatalos háborús iratokban nem pont ez szerepel.
Egyetlen egy országon múlik minden a katonai szakértő szerint.
Európában az orosz–ukrán háború mentén feszül egymásnak a két nagy tömb, a Nyugat és a Kelet, a Közel-Keleten pedig Izrael és Irán esetében.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
A magyar lányok 2–1-re legyőzték Franciaországot a klagenfurti divízió I/A-világbajnokság szombati, utolsó fordulójában, így a második helyen végeztek, s megint a legjobbak között szerepelhetnek.
