Kegyetlen játék

„Ha az ember kettévágott városokban jár, onnan tudósít, egy idő után elegendő tapasztalatot szerez az igazság bevallására. Belfastban pél­dául – szerintem – egyetlen jövevény sem tudna különbséget tenni katolikusok és protestánsok között, a városban mégis évtizedek óta fal- és kerítésrendszer választja el egymástól a polgárokat. Ott a hatvanas évek vége óta ez a napi igazság.

A koszovói Mitrovica északi felén kis-Szerbia alakult, cirill betűkkel, jugó punkbandával a rádióban, sok sörrel és csevappal. Délen török és arab pénzből épülnek a dzsámik az albánok birtokán. Középen, a hídon pedig ott áll a nemzetközi békefenntartók harcjárműve. Merthogy ott meg ez a realitás.

Most, amikor Koszovóból újra rossz hírek jönnek, a jelek szerint akár háború is kirobbanhat, először tehát arra gondol az ember, hogy a szegregációból nemigen lehet integráció, csak azért, mert Washingtonban vagy Brüsszelben valaki így gondolja.

Ellenben ideje volna kimondani, hogy a délszláv háborúkat lezáró békerendszer ma már akadálya a valódi békének. Hiszen Daytonban vagy a koszovói háború végén a fő cél a nemzetközi erőegyensúly szolgálata volt, nem pedig a végleges rendezésé.”

Nyitókép: Facebook