Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Most a kétezerhuszonkettedik év vége fele járunk. Ionopot úr mestertervének kezdeményezése óta eltelt nyolc év.
„Van, ugye, ez a hatalmas és nemzeti és mélyre és igen messzire ható mesterterv: a Képzett Románia. Van neki szép fehéres-kékes honlapja is, bárki megtekintheti. A mesterterv bemutatása azzal a mondattal kezdődik, hogy ki volt a kezdeményezője. (Értem én, fontos dolog ez, hiszen bármit ki lehet találni, de emberek is kellenek hozzá, ám azért talán mégsem ez a legfontosabb információ egy bemutató szövegben.) Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök, hát ki más? Méghozzá 2014-ben kezdeményezte, vagyis rögtön azután, hogy első mandátumába beiktatták.
Oké, de mi a célja a mestertervnek? Hát az, hogy az egész román társadalmat, cakkompakk, »az értékek alapjára helyezze«, továbbá »a teljesítményen, munkán, tehetségen, becsületen és feddhetetlenségen alapuló sikerkultúra kifejlesztése«. Jól hangzik, nem? De.
Most a kétezerhuszonkettedik év vége fele járunk. Ionopot úr mestertervének kezdeményezése óta eltelt nyolc év. Ó, de ne gondolja senki, hogy tétlenül teltek ezek az esztendők. Hiszen 10 000 szakértő dolgozott a mesterterven, legalábbis a terv körül rajzó minisztériumi és tanácsadói kommandók szerint. Igaz, hogy egyes egyetemi professzorok nem tudnak arról, hogy az egyetemi szakértőket megkérdezték volna, mitől lehetne Románia képzett. De ez nem számít, fő a 10 000: ennyi katonával nem egy, de 30 spártai hadsereget is le lehet győzni, legalábbis a hivatali kommunikáció szintjén.”
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi