„Japán a II. világháború óta papíron pacifista és csak védelemre rendezkedett be, ez pedig azt jelentette a gyakorlatban eddig, hogy a repülőgéphordozóikat partvédelmi célokat szolgáló korvettként és naszádként regisztrálták. A kialakulófélben lévő új világrend viszont arra sarkallja Tokiót, hogy ezentúl ne rejtegesse haderejét és igazi arcát. A felmérések szerint Japán gyors felfegyverkezése a választók mintegy 70 százalékának támogatását élvezi, ami arra világít rá mind közönségesen, hogy a japánok is pont annyira megváltoztak, mint a németek.
A tokiói kormány közölte, hogy eddig elképzelhetetlen, 320 milliárd dolláros haderőfejlesztést indít meg, amely a szigetországot Kínára és Észak-Koreára csapást mérni képes rakétákkal fegyverzi fel. Mindezt természetesen a regionális feszültségekkel és Oroszország ukrajnai inváziója által miatti aggodalmakkal igazolták.
Nekik ugye eszükbe nem jutott volna fegyverkezni, csak hát a körülmények kényszerítő ereje…
Kisida Fumio miniszterelnök hibátlanul felmondta a nyugat-európai vezetők által unalomig ismételgetett panelt, mely szerint azért kell fegyverkezni, mert Moszkva Kijev után Berlint, Párizst és New Yorkot fogja megtámadni. A japán kormány ezért most attól tart, hogy az oroszok tapló viselkedésén Peking felbátorodik és rövid úton megtámadja Tajvant, ami – hogy, hogy nem – fenyegeti a közeli japán szigeteket, mivel megzavarja a csúcstechnológiás félvezetők szállítását és blokkolja a közel-keleti olajellátást biztosító tengeri útvonalakat. (A japánok a világháborúba is azért ugrottak bele, mert az amerikaiak nem szállítottak a haditengerészetüknek olajat. Meg azért, mert imádtak háborúzni. – a szerk.)”
Nyitókép: A japán hadsereg szárazföldi önvédelmi erő harci járművei tüzérségi éleslövészeten vesznek részt a Higasi Fudzsi gyakorlóterepen, a Tokiótól északnyugatra fekvő Gotemba közelében 2019. augusztus 22-én.MTI/EPA/Majama Kimimasza
Az Egyesült Államok azt szeretné, ha a legtöbb ország csatlakozna Kína gazdasági-katonai elszigetelésére tett erőfeszítéseihez, különösen a Kínához közel eső térségben. Mivel Japán és Dél-Korea mindeddig pragmatikusan viszonyult Oroszországhoz és Kínához, így az éleződő konfliktussal még nehezebb a döntés.