Nagyon örvendtem Milanovic úr kijelentése olvastán, valamiféle pragmatikus hozzáállást vélek felfedezni a mondatokban.
„Vasárnap este egy magyar–görög barátságos meccsen Orbán Viktor magyar miniszterelnök a nyakába akasztott egy szurkolói sálat. Nem nagy ügy, szokás ez. Csakhogy ezen a bizonyos sálon Nagy-Magyarország térképe is rajta volt.
És attól a perctől kezdve – nem kellett hozzá Nostradamusnak lenni – megjósolható volt a mioritikus (és nem csak) reakciócunami. Többnyire a szintén borítékolható és rendkívül unalmas forgatókönyv szerint zajlott az ügy: revizionizmus, abcúg, oroszbábság, provokáció, elhatárolódás, a egész pavlovi reflex-széria.
Igaz, volt egy – túlérzékeny korunkban hófehér hollónak számító – normális reakció is, mégpedig Zoran Milanovic horvát államelnök (tehát a magyar „revizionista sátánizmusban” szintén érintett fél hivatalos képviselője) szerint országának nem kellene reagálnia a sálra, a maga részéről pedig csak nevetni tud az ügyön, ugyanis Horvátország szomszédai közül még mindig Magyarország a legjobb.
Nagyon örvendtem Milanovic úr kijelentése olvastán (abcúg, mondják erre a túlérzékenyek rögtön, persze, nyilván), hiszen valamiféle pragmatikus hozzáállást vélek felfedezni a mondatokban. Például ezt: mindegy, mi van azon a sálon, a közös káeurópai sors nem ilyen piktogram-szinten dől el.”
Nyitókép: Képernyőfotó
A lengyel kommentelők sora szerint nem Orbánnak ártott, hanem saját hazai pozícióját sikerült megrendítenie egy olyan pillanatban, amikor a szuverenista egységre lenne szükség.
Össztűz zúdult hazánkra.
A miniszterelnök szerint, ha jön a baloldal, akkor jön az adóemelés, a sarcolás és a vagyonvizsgálat is.
Mutatjuk a miniszter őszinte szavait.
Ezek voltak a hétfő legolvasottabb cikkei a Mandineren.
A főváros nélkül biztosan nincs kormányváltás.
Dmitrij Korcsinszkij abban bízik, az orosz elnök vissza fogja utasítani Trump béketervét.
A vizsgálat eddig 14 letartóztatást eredményezett.
