„Úgy tűnik azonban, hogy az amerikai elit nem tanul. Vagy nem látják, hogy változott a világ, amihez a politikai cselekvésüknek alkalmazkodnia kellene; vagy dogmatizmusuk, misszionárius hevületük miatt úgy gondolják – mint egykor a szocialisták egy része –, hogy a változások feltartóztathatók, és még több liberalizmussal, még erősebb átneveléssel, még több NGO-val és aktivistával visszaállítható a Pax Americana.
Az egypólusú világ vége ugyanis azt jelentette, hogy versenytársak jelentek meg, ebben a helyzetben pedig a legfontosabb a barátok, szövetségesek és támogatók szerzése és azok megtartása lett. Az viszont csak zavarokhoz vezethet, ha a szövetségessel szemben ideológiai elvárásokat támasztanak: ezt nem tették 1941 után a Szovjetunióval szemben, és sosem fogalmaztak meg ilyeneket az arab olajállamokkal szemben. A liberális demokrácia vidáman tudott és tud ma is együttműködni nem liberális és nem demokratikus országokkal.