Több mint sajátos, hogy épp az az egyház emeli pajzsra Mindszentyt, amelynek képviselői 1989 előtt megtagadták elveit. Ungváry Krisztián válaszcikke Kovács Gergely Mindszenty-kutatónak.
„Örömmel olvastam Kovács Gergely Mindszenty-kutató válaszát a Mindszenty-kultusz problematikáját tárgyaló írásomra.
Kezdem azzal, ami bennünket összeköt: mindketten úgy látjuk, hogy Mindszenty világnézete rendkívül zárt és bizonyos kérdésekben kifejezetten maradi volt, részben azért is mert a filozófia és a politika terepén nem mélyült el soha. Abban is egyetértünk, hogy közjogi felfogása anakronisztikus volt és „sokáig” érvényesült nála a magyar kulturális felsőbbrendűség hibás és egyoldalú tudata és a katolikus felekezeti elfogultság. Mindketten úgy gondoljuk, hogy Mindszentyt nem anyagi haszonszerzés motiválta, hanem az a meggyőződése, hogy amit tesz, azzal nemzetét és egyházát szolgálja – azonban ezzel még nem mondunk túl sokat.
Még azzal is egyetértenénk, amit Kovács nem hozott fel, nevezetesen Mindszenty azon gesztusával, amikor azzal indokolta a (nyilas) kormánynak leteendő eskü megtagadását, hogy „a forradalmat és az egyházat egyszerre szolgálni nem lehet” – csak éppen az a kár, hogy 1965 után a Magyar Katolikus Püspöki Kar békepapsággal és kollaborációval töltekező magatartása épp nem erről szólt.
Ennek fényében pedig több mint sajátos, hogy épp az az egyház emeli pajzsra Mindszentyt, amelynek képviselői 1989 előtt megtagadták elveit.
Kovács két ponton tett érdemi kritikai megjegyzéseket írásomhoz. Egyrészt azt állította, hogy zsidósággal kapcsolatos magatartása „nagyon is árnyalt, az erkölcsi szempontokat a kortársainál messze következetesebben érvényesítő, ezért inkább tiszteletet érdemlő.” Ennek alátámasztására Kovács Mindszenty egy újságcikkét és Balogh Margit történész megállapítását idézi, amely szerint 1944 nyarán Mindszenty pontosan tudta, hogy a deportálás az érintettek meggyilkolását jelenti. Kovács azonban szelektíven idézi mind Baloghot mind Mindszentyt saját magát.”
Nyitókép: MTI Fotó: -
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecseg teti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
Donald Trump techmilliárdos szövetségese egy X-posztban azt állította, hogy a közösségi oldal felhasználói tájékozottabbak a magdeburgi eseményekkel kapcsolatban, mint a német újságírók.
