Szabotázsok, terrortámadások, inkognitóban elkövetett katonai műveletek, s újabban dezinformáció.
„Robbantás az Északi Áramlatnál – kinek áll érdekében?
Szabotázsok, terrortámadások, inkognitóban elkövetett katonai műveletek, s újabban dezinformáció – ezek a modern hadviselés új vagy kevésbé új módszerei. Azonban már az első birodalmak összecsapásait kirobbantó háborúk idején is felmerült a kérdés: cui prodest, azaz kinek állt érdekében?
Ukrajna számára egyfajta járulékos nyereség lehet az eset, az oroszokra mutogatva tovább hangolhatják a nyugati világot Moszkva ellen. Azonban kérdés, hogy miért épp az Északi Áramlatot és nem ukrán vezetéket vettek célba?
Oroszország kezében a gázcsap, elég elzárni, nem kell robbantani, ráadásul zsarolási potenciálját is eljátssza Európával szemben. Ez azonban elrettenheti őket az önszabotázstól, melynek egyébként nem kis hagyománya van a világtörténelemben?
Németországban új lendületet kaphat a zöld átállás, hiszen a német vezetés széttárhatja kezét és mondhatja: nincs honnan jönnie az orosz gáznak. De megér egy eurómilliárdokba kerülő – nem mellesleg később potenciálisan hasznos – infrastruktúrát tönkretenni ezért?
Az Egyesült Államoknak politikai és gazdasági érdekei is fűződhetnek a szabotázshoz. Az jól látható, hogy Amerikának nem áll érdekében, hogy Európa egy saját lábán álló, önálló geopolitikai szereplővé, ezáltal vetélytárssá váljon, de ez elég lehet egy ilyen akció elkövetéséhez? Vagy Moszkvának szól az üzenet, hogy eljött az idő egy új világ- vagy hidegháborúra?”
Nyitókép: Mandiner Archív
A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás után mindenki nukleáris fegyverkezésbe kezdett. A több mint kétezer nukleáris kísérlet rengeteg ártatlan ember megbetegedéséhez és korai halálához vezetett.
Egy szépséghiba van a dologban.
Európa tovább fegyverzi Ukrajnát, miközben a frontvonalak mögött egyre élesebb hatalmi játszmák zajlanak. A háború már nemcsak a csatatéren dől el, hanem a gazdasági befolyás terepén is.
„Emlékeztetem az összes sajtóorgánumot, hogy figyelemmel kísérjük ezt” – fogalmazott az ukrán külügyi szóvivő.
Friedrich Merznek nem tetszett a jogállamiság helyzete.
Éjszaka komoly csapást mértek az oroszok Ukrajnára.
„Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” – Zbigniew Ziobro sem fogta vissza magát.
A Nemzeti Tömörülés már régóta szorgalmazza az algériai migránsokat támogató egyezség elítélését. A nyilatkozat elfogadása újabb szög lehet a francia – algériai kapcsolatok koporsójába.
