„Magyarországon egy rendőr irányítja a gyerekek, fiatalok fejlődéséért felelős intézményeket. Ugyanaz a rendőr irányítja az állampolgárok egészségéért, gyógyulásáért felelős intézményeket. Ha tényleges változtatást akar bárki, akkor ez ellen lázadjon.
Mostanában ne tessék bemenni a parlamentbe… a kaput kiemelték…. most átalakítják … nincs kapu … nem lehet bemenni … Ha a kormány és a törvényhozás bizonyítványát kellene láttamozni oktatásügyben, ugyanazzal a tanáccsal kellene élnünk, mint Karinthy.
A nemzeti felelősségvállalás kormánya, a nemzeti identitásőrzés és támogatás kormánya, a magyar kultúra felvirágoztatásának kormánya, a család- és gyermekbarát kormány oktatásügyben pillanatnyilag nem elérhető. Kérem várjon a kezelőre, vagy tárcsázzon újra. Nem ér a nevük, káposzta a fejük – ez lehet most az Orbán kormány oktatási programja. Már ha van ilyenje egy olyan kormánynak, amelynek céltudatosan, szánt szándékkal, huzamos ideje oktatási minisztere sincs, sőt már emberi erőforrás minisztere sincs. S ahol az oktatás és a pedagógusok a belügyminiszter hatáskörébe tartoznak.
Rendőrként irányítja Pintér Sándor az oktatás- és egészségügyet. Ez volt a hír idén júniusban, be is járta ez az önvallomás a magyar sajtót. Sokakat feldühített, megrendített, félelemmel töltött el, de hogy mi van mögötte egész pontosan – azt akkor nem nagyon lehetett érteni. Most a tanári tüntetések idején alkothat némi fogalmat az ember. Ha a kirúgott, sarokba szorított pedagógusok utolsó pályán eltöltött napjaira gondol. Vagy azokra a gyerekekre, mondom gyerekekre – nem fiatal felnőttekre, nem lázadozó kamaszokra – akiket a tanáraik melletti szolidaritásuk, kitartásuk miatt vegzálnak, listáznak.”
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor