„Gyurcsány vette a bátorságot és szájára vette a nagyapós által megkínoztatott, bebörtönzött Mindszenty Józsefet és volt bőr a képén azt mondani, hogy Mindszenty undorodva nézné Orbánékat.
Aztán jött ez a másik rendkívül értelmetlen, de lagalább szép magas főpolgármester, aki szerencsétlen megint rázendített a mártír nótára és többek között olyan butaságokat beszélt, hogy még mielőtt államosítják a teret, elmondja a beszédét. Ha-ha-ha! Államosítás… Komolyan…!
Ja, és még egy gyöngyszem: Provokátor Noár meg azzal etette élőben a népet a Duna mellől, hogy milyen fantasztikus, hogy a diákok megszervezték ezt a tüntetést, majd bemutatta ahogy készül a nagyszínpad, a hangosítás meg a LED-falak. Igen Noárka, ezt a diákok szervezték minden bizonnyal a kis zsebpénzükből, aztán összejöttek tüntetni jobb életkörülményekért.
Na, és jött a nap, a nemzeti ünnep fénypontja - amit már meg sem osztok úgy szégyellem - felküldték a kis elnyomott, copfos, kapucnis Lilit a színpadra, aki - hogy mást ne idézzek - olyanokat kiabált, hogy “leszarjuk ki az anya és ki az apa”, mindezt 1956 szimbólumával, a lyukas magyar zászlóval a háttérben.
Kitettetek magatokért ismét, baloldali politikusok! Ami viszont kétségbeejtő a tegnapi és az elmúlt hetek eseményeit elnézve: A szemünk előtt zajlik a gyerekek, a fiatalok lezüllesztése a saját ordenáré, alpári, primitív, agresszív szintetekre. És ez TRAGÉDIA!”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd