A kötelező érzékenykedést azután hozta is a labdarúgásban egyik elsőként előbújó Josh Cavallo ausztrál focista, aki számára rossz volt látni, hogy legendás példaképei gúnyt űznek a coming outból és a »közösségéből«. »Ez több mint tiszteletlenség« – emelte föl az ujját Cavallo illemtanár emlékeztetve arra, hogy a szabad világban bizonyos témákat illetően csak egyféleképpen lehet megnyilvánulni.
Mi is lenne a tétován csellengő tömegekkel sorvezetők nélkül? Valószínűleg ugyanaz, mint sorvezetőkkel: néha az igazság, a méltányosság, a kiválóság felé menetelnének, néha meg nem. Mert például a coming out sem olyan, hogy csak egymódon lehet hozzá viszonyulni. Egészen más, amikor személyes bátorságot igényel és az egyenjogúságért való küzdelem része – mint a múltban vagy fundamentalista teokráciákban –, vagy, mondjuk, napjaink nyugati társadalmaiban, azoknak is a tetején, amikor semmiféle merészséget nem igényel a szexuális orientáció megvallása, csak adott esetben másként már nem tudja magára fölhívni a figyelmet valaki, akinek más produktuma nincs. Utóbbit miért ne gúnyolhatná bárki, akinek ehhez kedve van, vagy éppen a sajtót, amelyet semmi más nem érdekel.”
Nyitókép: Facebook