Ez a válság a fogyasztói attitűdöt építi le.
Az orosz–ukrán háború és a szankciók miatt elszabadult rezsiárak okán néhány kulturális intézmény a fűtési szezonra bezár. Mi a helyzet a PIM-mel?
Egyelőre úgy számolunk, hogy az értelmes nyitvatartási időt tudjuk vállalni. Ez alatt azt értem, hogy a kiállítótermek akkor lesznek nyitva, amikor van valós érdeklődés, ezek idejét pedig a korábbi méréseink alapján egész jó be tudjuk lőni.
Nyáron egy interjúban azt mondta, hogy az energiaválság lehetőséget adhat az embereknek, hogy visszakanyarodjanak a könyvekhez. Válság válság hátán, létrejöhet ebből egy új korszak, egy új kulturális, irodalmi pezsgés?
Egy olyan válság rúgta ránk az ajtót, amely már nagyon régóta érlelődött, csak mi nem vettük komolyan. Ez a válság a fogyasztói attitűdöt építi le, mert az embereknek vagy nem lesz pénzük megvenni azt, amire nincs is szükségük, vagy nem lehet kapni az adott terméket. Ugyanakkor ebben a válságban nagy lehetőségek is vannak.
Globális ellátási láncok szakadoznak a koronavírus óta, ezért vissza kell fordulnunk a saját valóságunkhoz. A Covid alatt családanyák sokasága tanult meg kovászolt kenyeret sütni és arra is rá fogunk jönni, hogy nem kell Kínában gyártott szappant venni, ha mi magunk is tudunk készíteni. Megvan az a tudásunk, hogy ezt a válságot túl tudjuk élni. Ezt a tudást a XIX. században kezdtük kiépíteni, és a XX. században két világháborút és két diktatúrát is „kiszolgált”.
Látok egy nagy lehetőséget a könyvkultúrában is: kis túlzással az olvasáshoz nem kell sem fűtés, sem áram. A könyv egy komplex információt hordozó eszköz, ami túlélt már évszázadokat. Persze lesznek vesztesei is ennek, mert az emberek kevesebb pénzt lesznek hajlandóak könyvre áldozni, ezt pedig olyan művekre fogják költeni, amelyik róluk szól vagy fogódzót nyújt a nehéz időkben. Reményeim szerint életszagúbbá fog válni az irodalom. Ki fognak kopni azok az öncélú mutatványok, amelyeket irodalomnak szoktunk nevezni, és amelyeken miatt egymás vállát veregetve ismerjük el egymás nagyságát. Egyszerűen nem lesz rá fizetőképes kereslet.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
Izgalmas időszakot értékelt a miniszterelnök, aki kijelentette: Brüsszel elszakadt attól a valóságtól, amelyben élünk!
Olekszandr Szirszkij tábornok egy interjúban számolt be az ukrán haderő döntésének hátteréről.
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
Mindjárt itt a karácsony, és ez a legnagyobb vágyam: legyen békesség, jó lenne az egész világban, de legalább itt, Magyarországon; olyan szép ország a miénk, és olyan sok benne a tehetség, erre kellene inkább koncentrálni a sok energiapazarló küzdelem helyett – mondja az idén kilencvenéves Bodrogi Gyula. Ünnepi beszélgetés a bokszmeccsekről, a siker kiszámíthatatlanságáról és az örökre velünk maradó csodákról.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
