A brüsszeli migrációs és integrációs politika csődje nap mint nap életeket veszélyeztet
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Magyarország követendő példa az ilyen típusú problémák kezelésében.
Itt Nyugaton általában azt látjuk, hogy népességünk lassan csökken, de nem teszünk semmit ellene, és évek óta figyelmen kívül hagyunk egy tényezöt, ami a jövőben nagy problémát jelent majd.
Két „megoldás” létezik, egy rövid távú (könnyű, de kaotikus) és egy hosszú távú (nehéz, de rendezett). Kitalálja, kedves olvasó, hogy az európai államok többsége melyiket választotta? Persze, hogy az előbbit. Ami, bár ők ezt hiszik, sem most sem pedig hosszabb távon nem lesz megoldás. Sőt csak súlyosbítja a helyzetet. Amiről beszélünk, az a tömeges bevándorlás és az illegális bevándorlók beengedése. Ez utóbbiak többsége afrikai, akik nem osztoznak sem kultúrán, sem értékrenden vagy hagyományokon a Nyugattal. Az adaptációjuk nagyon költséges.
Annak kell munkáról gondoskodnia és annak kell adaptálódnia, aki bevándorol, mégpedig úgy, hogy az a befogadó államnak egy fillérjébe se kerüljön. Egy másik nagyon fontos dolog, hogy aki jön, annak kell alkalmazkodnia, és nem fordítva. Vagyis nem a már ott élő lakosoknak kell alkalmazkodniuk hozzá, hanem a migránsnak kell alkalmazkodnia az új környezetéhez. Az az alap, hogy új hazájának hagyományait, kultúráját és értékeit tiszteletben tartja.
Mit okozott az, hogy a rövid távú „megoldást” választották? Nos, sokmindent, de jót távolról sem. A bűnözési ráta különösen az ilyen típusú bevándorlóknál nőtt. Ráadásul a média és a politikusok védik őket, nem mondják el, mi a probléma, úgy tesznek, mintha nem lenne egy „elefánt a szobában”. A polgárok is vesztésre állnak, mert ha bármit mondanak ebben a témában, rasszistának, idegengyűlölőnek bélyegzik őket. Spanyolország ezt az utat választotta, egyedül a Vox javasolta a családsegítést. A Néppártból egyedül Isabel Díaz Ayuso készített nagyszerű tervet, Madridban. Sajnos nincs ilyen terve a többi politikusnak, még kevésbé a többi spanyol pártnak. Francisco Contreras jogfilozófia professzor, a Vox képviselője viszont olyan, aki különös erőfeszítéseket tesz ebben a kérdésben.
ez pedig a gyermekvállalással való felhagyásra „ösztönzi” az embereket. Hasonlóképpen, a feminista és szélsőbaloldali politika, amely támogatja a nők döntési hatalmának megerősítését, és azt, hogy a gyermekvállalás helytelen, erősen hozzájárult ahhoz, hogy a pároknak és a házaspároknak nincs gyerekük. Emiatt a születések száma elérte a történelmi minimumot Spanyolországban 1941 óta. És ugye ez még súlyosabb, mint akkor, hiszen Spanyolországban ma már nagyobb a lakosság, és nem sújtotta éppen egy polgárháború (1936-1939) az országot.
Összesen 159 705 gyermek született Spanyolországban 2022 első felében az Országos Statisztikai Intézet (INE) által augusztus 17-én, szerdán nyilvánosságra hozott adatok szerint (ez már a nyolcadik egymást követő év, amikor az INE ezt rögzíti). Hatalmas a csökkenés 2015 júniusa óta, amikor is a születések száma megközelítette a 205 ezret. A termékenységi ráta a legrosszabb az Európai Unióban, mindössze 1,13%. A spanyol nőknek van a legkevesebb gyerekük, a bevándorlóknak pedig a legtöbb. Egyértelmű a történet.
Másrészt az INE bejelentette, hogy Spanyolországban idén július 25-ig összesen 275 872-en haltak meg, vagyis többen, mint ahányan megszülettek. Fogyunk.
A kaotikus utat nemcsak Spanyolország követte, amely hála istennek még nem olyan vészes, mint amiket bemutatok, de ha nem oldjuk meg (nehéz lesz), ugyanarra a sorsra leszünk ítélve, mint a következő országok. Franciaország, Belgium vagy Svédország érzik leginkább a hibák súlyosságát. Ezek az országok az EU-ban a legveszélyesebb országok, no-go zónákkal és meglehetősen komplex problémákkal küzdenek. Ezekben az országokban, ha nem lesz 180 fokos fordulat, rövidesen felismerhetetlenek lesznek.
Magyarország azonban követendő példa az ilyen típusú problémák kezelésében. Az Orbán-kormány megmutatta, hogy tudja a megoldást. A családpolitika működött és működik. Novák Katalin volt miniszter, jelenlegi elnök kifogástalan munkát végzett ebben az ügyben, amit számos országban elismertek.
2010-ben Magyarországon 1,25 volt a termékenységi ráta és 40 ezer abortuszt jelentettek. 2011-ben elfogadták az Alaptörvényt a család, a házasság és az emberi élet védelmében. Ez a törvény tartalmazott bizonyos elemeket, amelyek hozzájárultak (és hozzájárulnak) a család védelméhez. A törvény kimondja, hogy a magzat élete a fogantatás pillanatától védett; azt is, hogy Magyarország megvédi a házasság intézményét, egy férfi és egy nő egyesüléseként értelmezve.
A Fidesz politikája nyomán kevesebb mint 20 ezren jelentek meg abortuszra, 2010 és 2020 között a termékenységi ráta 24%-kal nőtt,
Ezt az utat kell követni, nem is kérdés, ha egy keresztény értékrendű és gazdaságilag virágzó európai országot akarunk.