Brüsszel a tagállamok kioktatására pazarolja az idejét, a valódi kérdések megoldása helyett.
„Azt gondolnánk, hogy a népszavazás által bizonyított erős legitimitás után megszűntek az alaptalan támadások. Ám az ukrajnai háború és a fenyegető gazdasági válság közepette Lengyelország és Magyarország – amelyek a legnagyobb számú ukrán menekültet fogadják be – nem kapott pénzügyi támogatást az EU-tól. Magyarországnak hónapokig kellett érvelnie amellett, hogy az eredetileg a világjárvány gazdasági utóhatásaiból való kilábalásra szánt forrásokat nem szabadna a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos brüsszeli álláspont egységes betartásához kötni. Az EU valódi prioritásairól árulkodik, hogy miközben Magyarország több mint 1 millió, a háború elől menekülő menekültet fogadott be, Brüsszel azzal volt elfoglalva, hogy visszatartsa a magyar emberektől a forrásokat.
Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy az EU és intézményi elődei döntő szerepet játszottak a háború sújtotta kontinens 1945 utáni megszilárdításában, a gazdasági együttműködés előmozdításában, és végül a szovjet uralom alól felszabadult Közép- és Kelet-Európa integrációjában. Az EU eredeti célja azonban az volt, hogy elkerülje egyetlen eszme hegemóniáját, és biztosítsa, hogy egyenrangú tagjai együtt tudjanak dolgozni a közös érdekű kérdésekben, miközben tiszteletben tartják egymás eltérő történelmét és kultúráját.
Amit ma látunk, az ennek szöges ellentéte. Ahelyett, hogy olyan valódi, stratégiai kérdésekre összpontosítana, mint a versenyképesség, az energiabiztonság és a védelmi képességek növelése, Brüsszel értékes időt és erőforrásokat pazarol arra, hogy moralizáljon és kioktassa a tagállamokat olyan kérdésekben, amelyek teljes mértékben a nemzeti hatáskörbe tartoznak. Ez a birodalmak szokásos működése.
A nemzetállamok felszámolásában érdekeltek, és amikor válságba kerülnek, az ideológia az a politikai fegyver, amelyhez fordulnak. Nyilvánvaló, hogy ma az uniós bürokrácia hatalomközpontosításának hajtóereje a woke-izmus, amelyet az európai szintű globalista progresszív menetrend tükröz. Ha ezzel egyetértesz, akkor jó európai vagy, ha nem, akkor gyorsan a perifériára szorulsz. Ez nem lehet a jövő útja, és Magyarország ezt az álláspontot képviseli az Európa jövőjéről szóló vitában.”
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Egy laza csevegés, egy kis könnyed vita! Csütörtökön is újra itt a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Mondd el te is a véleményedet, és oszd meg a két műsorvezetőnkkel!
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Ilyen, amikor a magyar miniszterelnök nyilatkozik.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Példátlan döntés lenne a háborúk történetében, ha az Európában befagyasztott orosz vagyont az európai intézmények hitelességét is kétségbe vonva elkoboznák, egy gyors béke megkötésére pedig a háborúzó felek helyzete miatt is kevés az esély – vélekedtek elemzők kedden a köztelevízió 48 perc című műsorában.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
Giorgia Meloni miniszterelnök is üdvözölte az ítéletet.
