„Az abortuszt elkerülni kell, nem betiltani. A megelőzéséért kell síkra szállni, nem a betiltásáért. Ha vitatjuk is, hogy személy-e a magzat, azt nem vitatjuk, hogy a megfoganni tudó nő személy. Érte kellene aggódni. És mindannyiunkért, hogy olyan országgá építjük-e Magyarországot, ahol öröm a gyermekvállalás, és ahol öröm élni.
Szinte látom magam előtt, ahogy Kun páter rémülten dobja el aktuális kínzóeszközét, miután meghallgattatták vele áldozatainak szívdobogását, mielőtt épp brutálisan megkínozta és meggyilkolta volna őket. Hogyan lehetek olyan kegyetlen, hogy az abortuszt vállaló nőket a magyar történelem egyik legsötétebb szörnyetegéhez hasonlítom? Én ugyan sehogy. Az abortusztilalomért küzdők visszatérő agitációs fordulata a holokauszthoz hasonlítani az abortuszt.
Márpedig ha a gázkamra a női méh, akkor a gyilkosok maguk a nők – és az abortálást végző orvosok.
A politikai kereszténység egyik legfőbb üzenete ez. A hagyományos értékek védelme, amelyért Putyin is rendre síkra száll a beszédeiben. Ő ukrán ártatlanokat mészároltat le, saját honfitársait torzítva ezáltal mészárosokká, de a magzatokat, a magzatokat, azokat nem engedi! Hol a glória a fejéről? Az abortusz, az eutanázia és a melegházasság szentháromságára cserélték le a politikai keresztények az irgalom és feltámadás evangéliumát. A gondolkodásukban a természettörvények diktatúráját vezették be, melynek felépítéséhez a jogrendszerben már soha nem lesz elég erejük – de ahhoz van, hogy az egyházat szigeteljék el vele zárványként a társadalomtól.”
Nyitókép: Facebook