Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

A 21. század a Távol-Kelet százada, rögzíti a Valdaj Klubnak a napokban Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórumra készített jelentése.
„A 21. század a Távol-Kelet százada, rögzíti a Valdaj Klubnak a napokban Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórumra készített jelentése. A think-thank szakértői már a tanulmány címében – Kapu a többpólusú világba – is jelzik, hogy mit gondolnak erről a kiterjedt és térségről és Ázsia felemelkedéséről. Mint ahogy rögzítik azt is, hogy a Nyugattal vívott proxy háború egyértelműen a Kelet felé fordítja Oroszországot is, s ez már nem választás kérdése, hanem kényszer. Nézzük, hogy alakul a világ a nyugati buborékon kívülről nézve.
Mindenek előtt tisztázzuk, hogy melyik térségről is beszélünk pontosan. Félreértés ne essék, nem a geográfiai értelemben vett orosz Távol-Keletről van szó. Ez a régió csupán része a nyugati értelemben vett Távol-Keletnek, amely felöleli Kínát, Japánt, Dél-Koreát, Észak-Koreát, Dél-kelet-Ázsiát, Ausztráliát, Új-Zélandot, a Dél-Ázsiát, mint szubkontinenst, és természetesen az orosz Távol-Keletet is. A kínaiak szemében ez meglehetősen Nyugat-központú terminus, amelyet nem is nagyon használnak. Maga az elnevezés onnan ered, hogy amikor a 16. században, a nagy felfedezések korában a nyugat-európai országok elindultak keletre, akkor Európa keleti vidékét, valamint Észak-kelet-Afrikát nevezték »Közel-Keletnek«, Nyugat-Ázsiát »Közép-Keletnek«, Ázsia Európából nézve távoli, periférikus keleti részeit pedig »Távol-Keletnek«.
El sem tudták képzelni, hogy az általuk perifériaként kezelt Kelet-Ázsia a 21. századra sok tekintetben a világ centrumává válik
Ebben a kiterjedt térségben él jelenleg a világ lakosságának a fele. A 20 legnépesebb ország fele – Kína, India, Indonézia, Pakisztán, Banglades, Japán, Fülöp-szigetek és Vietnám – ebbe a régióba tartozik. Ha agazdaságot nézzük, erre a térségre esik a világ GDP-jének 40, a gazdasági növekedés több mint 50 százaléka. A 2015 és 2030 közötti időszakban a középosztály fogyasztása a világban mintegy 30 trillió dollárra növekszik, ebből mindössze 1 trillió esik majd Európára, és nagyjából a fele a Távol-Keletre.”
Nyitókép: MTI/AP/TASZSZ