A 21. század a Távol-Kelet százada, rögzíti a Valdaj Klubnak a napokban Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórumra készített jelentése.
„A 21. század a Távol-Kelet százada, rögzíti a Valdaj Klubnak a napokban Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórumra készített jelentése. A think-thank szakértői már a tanulmány címében – Kapu a többpólusú világba – is jelzik, hogy mit gondolnak erről a kiterjedt és térségről és Ázsia felemelkedéséről. Mint ahogy rögzítik azt is, hogy a Nyugattal vívott proxy háború egyértelműen a Kelet felé fordítja Oroszországot is, s ez már nem választás kérdése, hanem kényszer. Nézzük, hogy alakul a világ a nyugati buborékon kívülről nézve.
Mindenek előtt tisztázzuk, hogy melyik térségről is beszélünk pontosan. Félreértés ne essék, nem a geográfiai értelemben vett orosz Távol-Keletről van szó. Ez a régió csupán része a nyugati értelemben vett Távol-Keletnek, amely felöleli Kínát, Japánt, Dél-Koreát, Észak-Koreát, Dél-kelet-Ázsiát, Ausztráliát, Új-Zélandot, a Dél-Ázsiát, mint szubkontinenst, és természetesen az orosz Távol-Keletet is. A kínaiak szemében ez meglehetősen Nyugat-központú terminus, amelyet nem is nagyon használnak. Maga az elnevezés onnan ered, hogy amikor a 16. században, a nagy felfedezések korában a nyugat-európai országok elindultak keletre, akkor Európa keleti vidékét, valamint Észak-kelet-Afrikát nevezték »Közel-Keletnek«, Nyugat-Ázsiát »Közép-Keletnek«, Ázsia Európából nézve távoli, periférikus keleti részeit pedig »Távol-Keletnek«.
El sem tudták képzelni, hogy az általuk perifériaként kezelt Kelet-Ázsia a 21. századra sok tekintetben a világ centrumává válik
Ebben a kiterjedt térségben él jelenleg a világ lakosságának a fele. A 20 legnépesebb ország fele – Kína, India, Indonézia, Pakisztán, Banglades, Japán, Fülöp-szigetek és Vietnám – ebbe a régióba tartozik. Ha agazdaságot nézzük, erre a térségre esik a világ GDP-jének 40, a gazdasági növekedés több mint 50 százaléka. A 2015 és 2030 közötti időszakban a középosztály fogyasztása a világban mintegy 30 trillió dollárra növekszik, ebből mindössze 1 trillió esik majd Európára, és nagyjából a fele a Távol-Keletre.”
Nyitókép: MTI/AP/TASZSZ
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
A fronton átvette a stratégiai kezdeményezést az orosz hadsereg, de vajon visszaszerezheti-e birodalmi tekintélyét és a nemzetközi közösség tiszteletét Moszkva? Oroszország-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Bár a színésznő a távozásáról beszélt, a színház közölte: Határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, mely a mai napig nem került megszüntetésre és felmondásra.
A tanulmányból azt vonta le a szerző, hogy a „populisták” nem tudnak gazdaságilag eredményesek lenni, mert a nacionalizmus és protekcionizmus bezárkózással jár.
